A hazai boltok biztonsági őreiről gyakran hallani érdekes történeteket:

"Kisasszony, kérem fáradjon utánam - szólt rám egy marcona fickó, miután kifizettem mindent a pénztárnál. És hiába vagyok csípős nyelvvel megáldva, a biztonság őr formaruhájának látványa és az egész helyzet teljesen lebénított, így csak annyit sikerült kiböknöm tiltakozásként: Miért? Erre persze ismét egy udvarias, ám meglehetősen ellentmondást nem tűrő "rutinellenőrzés"-t kaptam válaszként. Az áruház rakterébe mentünk, ahol ki kellett pakolnom a zsebeimet és a táskámat. Tudtam jól, hogy nem csináltam semmit, de akkor is szörnyű volt" - idézi fel nem túl kellemes emlékeit Ági, melyet egy hétköznapi bevásárlás alkalmával kellett átélnie. A vele történtekből természetesen nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, és általánosítani sem szabad, az viszont egészen biztos, hogy mivel többször lehet hallani a vásárlók részéről negatív tapasztalatokat, így megpróbáltunk utánajárni, kinek milyen jogai vannak, és mennyire indokolt a biztonsági szolgálatok olykor meglehetősen érdes stílusú fellépése.

A legtöbb megbízást a lakosságtól, a nagyobb bevételeket  jelentő feladatokat ugyanakkor a gazdasági szférától kapják a magánnyomozók.

Német Ferenc a pécsi VII. Országos Magánnyomozói Konferencián és a Nemzetközi Detektív Szövetség soros kongresszusán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Magyarországon mintegy 1500 magánnyomozó tevékenykedik, akiknek munkája nagyrészt a különböző családi ügyekhez kapcsolódik: hűtlen férjről, feleségről, eltűnt hozzátartozókról, rokonokról szereznek információkat, vagy vagyonokat próbálnak felkutatni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, ennél nagyobb volumenű megbízásokat kapnak a gazdasági területekről. "A piacon való térnyerés szempontjából fontos lehet, kik egy áruházlánc vagy egy konkurens vállalat beszállítói, vevői, vagy egy nagy gyártó üzleti partnerei. Ugyancsak hasznos utánanézni a kintlévőségeknek, szerződéskötések fedezetének" - jegyezte meg Német Ferenc, aki szerint a nagyon nagy cégeknél ma szinte már elengedhetetlen a magánnyomozók közreműködése.

A sport- és tömegrendezvények biztosítása speciális felkészültséget igényel az őröktől

A média gyakran tudósít – számol be -  pánik okozta tömeges szerencsétlenségről. Ezek  a tragédiák leginkább  koncerteken, vallási és sportrendezvényeken fordulnak elő. Vajon megelőzhetőek-e az ilyen esetek?

Sajnos, ha a tömeghisztéria  egyszer kirobban, akkor már nagyon nehéz véget vetni neki. „A múlt században praktizáló Gustave Le Bon A tömegek lélektana című írásában is ezt bizonygatja. A tanulmányban megfogalmazott gondolatok azóta is helytállók: a tömegben az „éntudat" helyett eluralkodik a „mitudat".

Fodor Sándor pszichológus szerint bármilyen furcsa is kimondani, de ilyenkor butácska, nyájszerű attitűdöket veszünk fel, és az ösztöneink vezérelnek bennünket. Gondolkodás nélkül arra megyünk, azt csináljuk, amit a tömeg, amelyen hirtelen átveszi az uralmat egy vagy több vezéregyéniségnek született személy. Ha ők menekülnek, mindenki menekül, ha agresszívvá válnak, akkor mindenki agresszívan fog viselkedni. Jó példa erre a MTV székházának ostroma.”

Lövöldözés a hipermarketben, verekedés a bevásárlóközpontban, megdöbbentő áruházi inzultusok – az elmúlt hónapokban megsokasodtak a balhék országszerte. Az országban több mint 120 ezer vagyonőr dolgozik, Somogyban jelenleg csaknem 2700-an teljesítenek szolgálatot. Közülük több mint ezren Kaposváron és vonzáskörzetében vállaltak munkát.

– Népes családok jelennek meg a boltban és amíg a sokszoknyás asszony épp a ruhák alá rejti a szajrét, addig 2-3 figyelő nyújt neki segítséget az akció zavartalan lebonyolításához – osztotta meg élményét egy somogyi vagyonőr. – Nagyon nehéz kiszűrni ezeket az alakokat. Nyolc-tíz hőzöngő, fenyegető emberrel nehezen vív csatát egy vagy két vagyonőr.

Karddal és késekkel estek egymásnak a közelmúltban egy azóta már bezárt somogyi szórakozóhelyen a vendégek. A létesítménynek helyet adó irodaházban dolgozó vagyonőrök alig hittek a szemüknek, amikor meglátták a csetepatét. Egyes helyeken félelem uralkodik, pláne akkor, ha a környéken jól ismert „szabad csapatok“ tűnnek fel a boltban. Lopás, fenyegetés – egyes üzletekben ez szinte mindennapos jelenséggé vált. A vagyonőrök védelmére határozott intézkedést, jogszabályi változást sürget az érdekvédelmi szervezet.

Levél: „Azt szeretném kérdezni, hogy a rendészeti szakközépiskolai végzettség, mely igazolványok kiváltására alkalmas?!?  Azt tudom, hogy a személy- és vagyonőri igazolványhoz elég. Előre is köszönöm válaszod!”

Válasz: A rendészeti szakközépiskolai végzettség nem csak személy- és vagyonőri, hanem magánnyomozói képesítésként is elfogadható.

Kérdés a blogoldalamról: „Az lenne a kérdésem, hogy van-e még lehetőség hivatásos katonai igazolvánnyal, valamint bizonyítvánnyal biztonsági őri tanfolyam nélkül kiváltani az engedélyt? Azt tudom, hogy régebben volt rá lehetőség, de nem tudom, hogy ezt megváltoztatták-e.”

A magánnyomozás, olyan társadalmi igényt kielégítő bizalmi szolgáltatás, melyet jogszabályban  előírt feltételek teljesülése esetén végezhet a magánnyomozó.

A magánnyomozói tevékenység folytatásához magánszemély esetében a rendőrség által  a feddhetetlen előéletű személyeknek kiadott, a tevékenység személyes végzésére jogosító magánnyomozói igazolvány és szakmai kamarai tagság szükséges, míg vállalkozások esetében a működés feltétele a vállalkozás kamarai regisztrációja, a kötelező szolgáltatási felelősségbiztosítás, a köztartozás-mentesség, valamint  a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély.

Magánnyomozó nem lehet mindenki, a magánnyomozói szakképesítés érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőknek  OKJ-s képzés keretében megszerezhető, de jogi egyetemi, rendőrtiszti főiskolai, rendőr szakközépiskolai, katonai akadémiai végzettség esetén is kiadja a rendőrség a magánnyomozói igazolványt.

Gyenes Levente biztonságtechnikai szakértő szerint  rendeletbe kéne foglalni, hogy bizonyos esetekben viseljenek golyóálló mellényt  a biztonsági őrök, illetve a pénzszállítást is  szükséges lenne szabályozni.  Összeghatárok szerint meg kellene határozni, hogy hány fegyveressel, milyen technikával  történjen a pénzszállítás.  Erről jelenleg semmilyen paragrafus sem rendelkezik.

Ezt annak kapcsán mondta, hogy hétfő este kiraboltak egy pénzszállítót Budapesten a IX. kerületben, a Könyves Kálmán körúti bevásárlóközpont egyik bejáratánál. Az egyik rabló - aki bukósisakot viselt -,  fegyverrel  megfenyegette, majd meg is ütötte  a pénzszállító cég alkalmazottját, s aztán elvette tőle a pénzkazettát. Ezután  az elkövető a  közelben várakozó társával együtt motorral elmenekült  a helyszínről. Az őrt könnyebb sérülésekkel kórházba szállították, mert az arcán megsérült.

Legyenek közfeladatot ellátó személyek  a magánbiztonság területén szolgálatot teljesítő szakemberek is! Német Ferenc szerint e kiemelt jogi védelem megléte esetén nagyobb biztonságban végezhetnék a munkájukat a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjai. Az elnök az augusztus 19-én történt áruházi lövöldözés kapcsán írt levelet  Dr. Pintér Sándor belügyminiszternek.

Az SZVMSZK elnöke az elmúlt években már több alkalommal is jelezte az akkori illetékes miniszter(ek) felé a fent említett lépés  megtételének szükségességét. E felvetésére  azonban akkor érdemi választ nem kapott, ezért most egy új javaslatot terjesztett a jelenlegi belügyminiszter elé. Ebben a Büntető Törvénykönyv 137.§. 2. pontjának módosítását javasolja, kifejtve, hogy indokolatlan lenne az ágazatban dolgozó  - összes - mintegy 100 000 főt bevonni ebbe a körbe, de egyes munkakörök esetében megnyugtató biztonságot jelentene  a kiemelt jogi védelem megléte azoknak, akik mások testi épsége és vagyonának védelme érdekében teszik kockára saját biztonságukat.

Német Ferenc szavai szerint a kezdeményezés célja összecseng a belügyminiszter által bejelentett, közbiztonságot erősítő intézkedésekkel, ezért bízik abban, hogy a kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál az ágazatot felügyelő minisztériumban.

Info forrása: http://www.szvmszk.hu/index.php?&pg=hirek&do=read&newsID=109

Az ellenőrök sok feketemunkást találnak az őrző-védő cégeknél. Az őrök tájékozatlansága és a túlkínálat áll a gondok hátterében.

– A megélhetés kemény helyzetekbe kényszeríti az embereket, a vagyonőröket is, de tudniuk kell, ha nem körültekintően vállalnak munkát, nem számíthatnak biztos fizetésre. Munkába állás előtt mindig tisztázzák a munkáltatás körülményeit. Nézzék meg, hogy munkaszerződésükben szerepel-e a munkaidő, az óradíj, a fizetés napja és a munkaköri feladatok leírása. Nem szabad félniük bejelentést tenni azokkal a munkáltatókkal szemben, akik becsapják, megkárosítják és kihasználják a dolgozó vagyonőröket – mondta szakmai kamarájuk megyei elnöke, dr. Szél Erzsébet.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara megyei szervezete csaknem 5 ezer vagyonőrt tart nyilván és 96 olyan vállalkozást, amelynek a megyében van a székhelye. Emellett 100 olyan cég is működik Győr-Moson-Sopronban, amelynek fióktelepe vagy területi képviselete van itt. A túlkínálatból következik az elnök szerint, hogy alacsony árakon dolgoznak az őrző-védő cégek.

A megbízói oldal gazdasági nehézségei tovább növelték a problémát. „A vagyonőr dolgozni akar, az őt foglalkoztató cég életben akar maradni, a cégek pedig a saját biztonságukon spórolnak. Ahol leépítésre kényszerültek, ott a biztonsági szolgáltatást mondták föl leghamarabb és cserélték le a szakképzett vagyonőrt csökkent munkaképességű portásra" – állítja dr. Szél Erzsébet és felhívta arra a figyelmet, hogy a szakmai kamara jogsegélyszolgálattal segíti tagjait (Telefonszám: 96/518-065).

Forrás:

http://www.kisalfold.hu/embargo/orzo-vedo_tulkinalat_feketemunkasokkal/2167163/

Két biztonsági őrt lőtt meg egy férfi Budapesten a XIII. kerületi  Váci úti Tescóban csütörtök este nyolc óra után.

A www.fn.hu beszámolójából megtudhatjuk, hogy  két férfi a hipermarketben vásárolgatás közben – az édességekből - eszegetett, ezért a biztonsági őrök be akarták vezetni őket egy elkülönített szobába, hogy ott ellenőrizhessék őket. Ezután az egyik férfi egy 9 mm-es éles lőfegyverrel elkezdett lövöldözni. Az egyik őrt hason lőtte, őt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Egy másikat a karján találta el, ő súlyos sérüléseket szenvedett.

Levél: „Ózdon élek, így talán magyaráznom sem kell, hogy miért is van az, hogy már hónapok óta nem tudok elhelyezkedni. Most végre találtam egy hirdetést, melyben bolti őröket keresnek. El is mentem a felvételi  megbeszélésre. Ott derült ki hogy vállalkozóként alkalmaznának. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi kell ahhoz, hogy vállalkozóként lehessek vagyonőr? S mindez mennyibe kerül?”

Egyéni vállalkozás ügyintézésének rendje

I. Rendőrhatósági engedély kiváltása (rendőrség - igazgatásrendészet)

Szükséges okmányok:

1. Személyazonosító okmányok (jogosítvány, lakcímkártya, letelepedési engedély, személyi igazolvány, személyi azonosító kártya, útlevél) valamelyike.

2. A tevékenység végzésében személyesen közreműködő egyén szakmai igazolványa (személy- és vagyonőri, magánnyomozói, biztonságtechnikai).

3. Szolgáltatási felelősségbiztosítás.

4. Igazolás a büntetlen előéletről és a cselekvőképességről. Beszerzésükről a rendőrségtől lehet információt kérni. A büntetlen előéletről szóló igazolásért fizetni kell: 3 100.- Ft.

5. Igazolás arról, hogy a kérelmezőnek nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása. Beszerzése:                                       adó- és TB igazolás az APEH-tól, vámigazolás a vámhivataltól – de kérhető mindkettő együtt az APEH-tól is. Szükséges a helyi önkormányzat adó-igazolása is. Az igazolás díja fajtánként: 2 000.- Ft (csekken vagy átutalással kell be-fizetni). Fontos! Az igazolások 30 napig érvényesek!!

6. Vállalkozói nyilvántartási szám – a kiadását követően utólag kell benyújtani.

7. A hatósági engedély díja tevékenységenként: 23 000.- Ft (csekken kell befizetni).

Megjegyzés: Az okmányokat eredetiben kell bemutatni.

II.  Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése (a Hatósághoz)

      2010. január 1. után a vállalkozói igazolvány kiváltása nem kötelező, nem feltétele a
munkavégzésnek!

A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni.

     A bejelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát,

2.    nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok,

3. a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a TEÁOR-számokból képzett szakmakód szerint megjelölve,

4.    a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) címét,

5. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.

III. Nyilvántartásba vétel (kamara)

     Szükséges okmányok:

1. Rendőrhatósági engedély.

2. Vállalkozói nyilvántartási szám.

3. Nyilvántartási díj 5 000.- Ft/év készpénzben.

4. Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységet személyesen is végzi, kamarai tagsági viszonyt is létesítenie kell.

    Regisztrációs díj: 2 500.- Ft (egyszeri díj), tagsági díj: 6 100.- Ft/év.

Megjegyzés:  A II. félévben tagsági viszonyt létesítő (nyilvántartásba vett) személy

                       2 500.- Ft regisztrációs díjat,

                       3 050.- Ft tagsági díjat, és mint vállalkozó

                       2 500.- Ft nyilvántartási díjat fizet.

Fontos! A működési engedély kiváltásánál az adóigazolással egyenértékű, ha a kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban!

2010. január 1-jétől módosult a 2005. évi CXXXIII. törvény 5. § (4) bekezdése: a vállalkozás részére a rendőrség által kiállítandó működési engedélyhez szükséges, az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

A válaszhoz felhasznált info forrása: http://baranya.szvmszk.hu/gyakorlati

Nem elég az erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlenséget is vizsgál a rendőrhatóság a vagyonőr jelentkezőknél. Ezek után kaphatnak igazolványt, amivel be kell jelentkezni a kamarához a kötelező tagság miatt.

Biztosan nem volt biztonsági őr - s már nem is lehet - az a férfi, aki mellkason rúgott egy férfit egy falunapon, s az ezt követően életét vesztette. Ám van aki szabadulása után, a bűncselekmény elévülése után, kaphat erkölcsi bizonyítványt és még megszerezheti a biztonsági őr végzettséget - a börtönbe kerülés okát figyelembe véve. Sőt egy cselekvő képességet igazoló okmányt is be kell szereznie - mondja Német Ferenc. A Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke hozzátette: egy nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesnie a hozzájuk jelentkezőnek.

Német Ferenc, elnök, Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara :
- "Nekünk van rá módunk, hogy az ilyen személyt, aki ezt a bizalmi szakmát, még egyszer mondom bizalmi szakmát ilyen súlyosan lejáratja. Mi kizárjuk a kamara tagjai közül, hat hónapra, egy évre, két évre, addig nem tevékenykedhet ebben a szakmában, nem végezhet ilyen tevékenységet."

Mielőtt viszont erre a pályára lépne részt kell vennie egy pályaalkalmassági vizsgálaton, ez azonban nem szigorúbb, mint a buszsofőrök vizsgálata. Ha komolyabb feladatokat vállal a rendre vagy egy illető testi épségére vigyázó személy, akkor kell csak komolyabb mustrán átesnie.

Német Ferenc:
- "A fegyveres miatt a PÁV II-t kell neki megcsinálni, ahol komolyabb pszichológiai vizsgálat van: előfordul, hogyha valaki nem kipihenten megy az alkalmasságira, akkor nem kapja meg öt évre az engedélyt, hanem csak egy vagy kettőre. Tehát korlátozó rendelkezésekkel kapja meg, ezt szeretnék kiterjeszteni a rendezvénybiztosító szakmára is, vagy több más egyéb területre."

Ugyanakkor van olyan cég, amely úgy hirdeti biztonsági őr tanfolyamát: mindössze 6 szombati napot kell „feláldoznia" - az akár 8 általánossal rendelkező személynek -, és már kézben is tarthatja a munkavállaláshoz elengedhetetlen bizonyítványt! Ez azonban csak alapfokú szakképzettséget ad.

Hír forrása: www.somogytv.hu

Mindig jól gondoljuk át, hogy a különböző közösségi oldalakon - iwiw, facebook  stb... -  milyen információkat, fényképeket   közlünk le magunkról, mert sose lehet tudni, hogy ki fogja majd  azokat nézegetni!

Levél: „ 20 éves lány vagyok. A gimi elvégzése után - mivel nem tudtam elhelyezkedni sehol sem -,  jelentkeztem egy biztonsági őri tanfolyamra.  Már több mint fél éve egy boltban őrködöm, ezen idő alatt elég furcsa dolgok történtek meg  velem.

A legmegalázóbb talán ez volt: Most már kártyára kapom a fizetésemet, de eleinte  készpénzben fizettek ki.  Egyik alkalommal az történt, hogy bementem  a pénzemért, s közölték, hogy megnézték az iwiwes adatlapomat és abból arra következtettek, hogy én kábítószert fogyasztok, majd elővettek egy coca-colás üveget, s azt mondták, hogy amíg nem  pisilek bele, addig nincs fizetés…. A mai napig se tudom, hogy melyik feltett fényképem alapján juthattak ilyen következtetésre, de biztos ami biztos, az eset óta egy arcképes fotómon kívül már semmi sincs az adatlapomon.”

1., A munkabért zsarolásként nem tarthatja vissza a munkaadó.

2., 2005-ben az akkori adatvédelmi biztos – Péterfalvi Attila - vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy   egy személy-, és vagyonvédelmi cégnél mozgó drogtesztet alkalmaztak.

Péterfalvi megállapította, hogy a munkahelyi drogtesztek alkalmazása nem elfogadható, mivel  a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége - amely az ilyen teszteknél követelmény - a hatalmi pozíció miatt erősen megkérdőjelezhető.

„A drogtesztek alkalmazása azért is kifogásolható, mert a tesztelés a magánszférába súlyosan beavatkozó, a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezet amellett, hogy a drogtesztek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.”

Másrészt  azért is problémás, „mert a teszteredmények a fogyasztás tényéről – vagy akár csak a szerrel való testi kontaktusról – adnak felvilágosítást és nem a munkavégzésre való alkalmasságról. Szakértői vélemények szerint az egyes anyagok szervezetből való ürülési sebessége nincs kapcsolatban az egyes szerek káros hatásaival. A megbízhatóság kérdését érinti, hogy némely gyógyszer fogyasztása is pozitív teszteredményt hozhat. A tesztkészülékek nem feltétlenül képesek a fogyasztott drogok mennyiségét, valamint a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni. Szintén problémás az alkalmi és rendszeres fogyasztás elválasztása, valamint az ún. könnyű és kemény drogok súlyozása.”

„Természetesen más a megítélése azoknak a munkaköröknek, amelyeknél törvényi felhatalmazás alapján a drogteszt alkalmazása az érintettek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítésénél megengedett, vagy egyenesen kötelezően igénybe veendő eszköz. Erre példa a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény felhatalmazása alapján született, a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet szabálya, mely szerint a katonák egészségi alkalmasságának megítéléséhez a drogszűrés eredménye nem mellőzhető.”

(A munkahelyi drogtesztekkel kapcsolatos adatvédelmi állásfoglalás teljes terjedelmében elolvasható itt: http://www.jogiforum.hu/hirek/12834#axzz0viHj2G4Z )

A szobában körülnézve nem lehet kiszúrni, többnyire hosszabbítóba vagy konnektorba rejtik, és észrevétlenül szivárogtatja ki a titkokat - ez a poloska. Lehallgatást csak rendészeti szervek és titkosszolgálatok végezhetnek legálisan. A cégek, pártok, magánemberek beszélgetéseit lehallgatókra elvben akár nyolc év börtön is kiszabható, de míg a poloskát detektorral könnyű megtalálni, a kihelyezőjét szinte lehetetlen.

Megússzák a lehallgatók

A törvény azonban hiába ilyen szigorú, a lehallgatókat szinte lehetetlen lefülelni. "Én egyetlen esetről sem tudok, amikor fel tudták volna deríteni a megbízót vagy a telepítőt" - mondta az [origo]-nak Rohánszky Mihály, a lehallgatóberendezések leleplezésére specializálódott Kémfogó Kft. vezetője.

Igaz, a magánnyomozó szerint maga a lehallgatás sem gyakori. "Magyarországon még nincs olyan tendencia, hogy úton-útfélen lehallgatnának bárkit". A Kémfogó munkatársai száz megbízás során legfeljebb egyszer találnak lehallgatókészüléket. Biztosra azonban ők sem mehetnek: ha a kutatás során nem is kerül elő poloska, attól még lehet, hogy felszerelték, csak épp az átvizsgálás előtt eltávolították.

Látható jele nincs annak, hogy egy helyiségben van-e lehallgatókészülék. A poloskát a legtöbbször hosszabbítókba vagy konnektorokba rejtik, de előfordul füstérzékelőben, tollban, faliórában is. Az analóg készülékek fix frekvencián működnek, hatótávolságuk körülbelül 150 méter - mondta Rohánszky. A lehallgatók vagy önálló teleppel működnek, vagy közvetlenül a hálózatra vannak rákötve. Az első típust általában olyankor vetik be, ha egy adott, konkrét információt akarnak kideríteni a kémkedők, és tisztában vannak vele, mikor lesz a tárgyalás, ahol elhangzik majd. Ezeket legtöbbször ott is hagyják a rejtekhelyen, mivel csak pár tízezer forintba kerülnek

A hallgatózót a közelben kell keresni

Amikor folyamatos információszerzés a cél, akkor olyan eszközt használnak, amely folyamatos áramellátással tud működni - például magába a konnektorba rejtik a poloskát. A vevőkészüléknek mindkét esetben a közelben - 150 méteren belül - kell lennie.

A Kémfogó vezetője szerint nemrég jelent meg az új, GSM típusú lehallgatókészülék, amely külsőre ugyanúgy fest, mint a hagyományos poloskák, szintén legtöbbször hosszabbítóba telepítik, de nem köti a felhasználóját a hatótávolság. Ezeket bárhonnan, akár egy másik országból is fel lehet hívni. A GSM típusú poloskák hátránya, hogy SIM-kártyával működnek, ezért elvben ki lehet deríteni, ki volt az eredeti tulajdonosuk.

A legegyszerűbb poloskák telepítése viszonylag könnyen megy az információvédelemmel foglalkozó magánnyomozó szerint. Ha az elhelyező a célszemély közelébe tud jutni, akkor néhány másodperc kell csak hozzá - mondta Rohánszky. Előfordul az is, hogy a lehallgatást megrendelők lefizetnek valakit - például a takarítót -, akinek bejárása van az adott helyiségbe. "Soha nem derül ki, hogy ő volt az" - mondta Rohánszky.

A vonalas telefon lehallgatása is könnyen megoldható a Kémfogó vezetője szerint. A telefonhálózat helyi központjai - például egy irodaházé vagy pártházé - alkalmasak a lehallgatásra, elég a központban rácsatlakozni a megfigyelt ember vonalára. Mobiltelefont viszont Magyarországon kizárólag kormányhivatalok tudnak lehallgatni - állítja Rohánszky. Ennek az az oka, hogy az erre alkalmas készülékek nem csak nagyon drágák, hanem a gyártó cég nem is ad el ilyeneket civileknek, csak a kormányhivatalok részére.

Engedély nélkül poloska után kutatni is tilos

Rohánszky tudomása szerint velük együtt engedéllyel összesen négy cég foglalkozik Magyarországon poloskavadászattal. A megrendelők többnyire multinacionális cégek és bankok, de a Kémfogóhoz érkezett már megrendelés pártoktól, önkormányzatoktól és pártokhoz közeli cégektől is - állítja. A poloskavadászokat többnyire az után keresik meg, hogy valamilyen titkos információ kiszivárgott. Ritkán, de előfordul, hogy magánemberek gyanakszanak lehallgatásra, néha nem is alaptalanul. Rohánszky emlékszik olyan esetre, hogy egy féltékeny férfi bepoloskázta a barátnője lakását arra az időre, amíg elutazott, és megkérte egy barátját, hogy hallgassa, mit csinál a nő.

Ha valaki azt gyanítja, hogy lehallgatják, és bizonyosságot akar szerezni, kénytelen valamelyik, lehallgatókészülék felderítésére specializálódott céghez fordulni. Külön engedély kell ugyanis a felderítéshez szükséges technikai eszközök használatához is - ezek ugyanúgy haditechnikai terméknek minősülnek, mint maguk a poloskák. Engedély nélkül, a maga szakállára senki nem állhat neki végigpásztázni detektorokkal a környezetét - legálisan be sem szerezhet ilyet. Az engedélyhez kötöttségnek az a magyarázata a magánnyomozó szerint, hogy rádiófrekvenciás felderítőkkel le lehet leplezni azokat a lehallgatókat is, amelyeket kormányhivatal telepített. Ha bárki kutathatna poloskák után, akkor a szervezett bűnözői csoportok is védhetnék magukat a nyomozók ellen.

Cikk forrása:

http://www.origo.hu/itthon/20080918-nem-derul-ki-lehallgatas-utan-kie-volt-a-poloska.html

Levél: „Érdeklődni szeretnék, hogy kihez tudok fordulni, hogyha van egy kis gond az alvállalkozómmal, azaz azzal a munkáltatómmal akinél vagyok?? Hogy jobban értsed: bejelentett alkalmazottként dolgozom nála. Most nyáron néhány napot nem tudtam menni dolgozni, mivel beteg voltam. Így szóltam a főnökasszonyomnak a  fővállalkozónak bent a munkahelyemen, s felhívtam az alvállalkozómat is. Ők erre az időre kötelesek lettek volna helyettest küldeni helyettem. Ezt  nem tudták erre a pár napra teljesíteni, csak 2 napra  küldtek embert helyettem. S annak a munkabérét levonták az én fizetésemből. Mivel nem szerepel se a munkaszerződésemben, sem a munka törvénykönyvében, hogy nekem kötelességem magam helyett embert biztosítanom  vagy őt megfizetnem, ezért panasszal éltem a fővállalkozónál, aki továbbította azt az  alvállalkozóhoz , s  ezért engem még aznap kirúgtak. Tudnál nekem segíteni, hogy  kihez tudok fordulni, kitől kaphatok jogi segítséget?!? Előre is köszönöm.”

Ingyenes jogi tanácsadás, jogi segítség

1., A szakmai kamarának – SZVMSZK - minden megyében van  jogsegélyszolgálata. Pl.:

Békés:

Minden hónap utolsó péntek: 09.00-tól 12.00-ig, a kamara irodájában (Békéscsaba, Árpád sor 18.)

Zala:

Dr. Hári István ügyvéd
Időpont egyeztetése telefonon: +36-92/350-772, +36-30/204-7400

Budapest:

Dr. Rózsa Mária ügyvédasszony minden hétfőn 13 órától 16 óráig fogadja a jogi tanácsadásra rászoruló tagokat.

Heves:

Dr Lantos Bálint: Eger, Deák F. út 2 fsz/1-2.  tel: 36/412-445

Minden hó első szerdája 10.00-12.00

Dr. Gyenes Edina: Gyöngyös, Szent Bertalan u. 8.   tel.:37/315-846

 Minden hó első hétfője 13.00-15.00

2., Jogpont: A JOGPONT Hálózat 2009 februárjában kezdte meg tevékenységét Magyarországon. A jogsegélyszolgálat térítésmentes jogi segítséget nyújt munkavállalóknak, munkáltatóknak, valamint vállalkozóknak a munkaerőpiacra való belépésben, a munka- és TB-jogi, valamint a vállalkozóvá válással kapcsolatos tanácsadással.

 Bővebb információ: www.jogpont.hu oldalon. (Ha rákattintol erre az oldalra, akkor kiválaszthatod a lakóhelyedhez legközelebb eső jogpontos irodát!)

 Telefon: 061 321-6673

3., A Családsegítő Központoknál is érdemes érdeklődni, mivel gyakran ott is nyújtanak ingyenes jogi tanácsadást.

4., Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, azaz a nép ügyvédje

A 2008-as évig csak peren kívüli ügyekben vagy különböző okiratok készítésével kapcsolatban kereshették a rászorulók a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot. A köznyelvben csak a nép ügyvédjeként ismert szervezet segítségét most már peres eljárásokban is igénybe vehetik az arra jogosultak.

A szolgálat bemutatkozó oldalán három csoportba sorolja a lehetséges problémaköröket. Megkülönböztetnek peren kívüli, peres, valamint határon átnyúló ügyeket. A peren kívüli ügyekben az úgynevezett jogi segítők adnak tanácsot, de akkor is számíthatsz rájuk, ha egy beadvány - például keresetlevél - megírásával vannak problémáid. Foglalkoznak még a mindennapi megélhetést érintő kérdésekkel is: közigazgatási eljárásokban vagy éppen egy rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítésében is segítenek. Akkor sem hagynak pácban, ha bűncselekmény áldozata lettél: a téged ért sérelem elhárítása érdekében a szükséges szakjogászi közreműködést is biztosítják. Peres ügyekben pártfogó ügyvédet is biztosít a jogi segítségnyújtó szolgálat. Polgári peres és nem peres eljárásokban, valamint a büntető ügyekben - a törvényben előírt feltételek szerint - az eljárás költségei mellett az állam viseli vagy megelőlegezi az ügyvédi képviselet anyagi terheit is.

Arra azonban nagyon figyelj, hogy a költségeket nem minden esetben vállalja át az Igazságügyi Hivatal kötelékébe tartozó szolgáltató!  A jogi szolgáltatás díját - jövedelemre való tekintet nélkül - az ügyfél helyett csak abban az esetben viseli az állam, ha a segítségért folyamodó rendszeres szociális segélyben, közgyógyellátásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Emellett a hajléktalanok, a menekültügyi eljárásban részt vevők és a vízumkiadási, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzésével, honosítással kapcsolatban segítséget kérők kapnak azonnali támogatást.

Bővebb információ: http://www.kih.gov.hu/alaptev/nepugyvedje

Telefon: 061 460-4789

(HA VALAKI TUD MÉG MÁS INGYENES JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI LEHETŐSÉGET, AKKOR KÉREM, HOGY AZT OSSZA MEG VELÜNK! KÖSZI! :) )

Az írásban felhasznált anyag forrása:

http://www.femina.hu/terasz/ingyenes_jogi_segitseg 

www.jogpont.hu illetve www.szvmszk.hu

Az őrző-védő szolgáltatást nyújtó cégek a nyolcvanas évek végén új jelenségként tűntek fel itthon. Politikai változások hatására új szolgáltatások jelentek meg.

A vasfüggöny leomlásával olyan sztárzenekarok jelentek meg a kulturális életben, amelyek szereplése korábban lehetetlen volt. Egyre sűrűbbé váltak Magyarországon a hatalmas stadionkoncertek, járt itt a Queen, a Genesis, de a Human Rights - koncert az emberi jogokért fellépői is énekeltek a Népstadionban. Új feladat adódott: százezres nagyságrendű embertömegnek kellett biztosítani a helyszínt. Hamar kiderült, hogy a rendőrség erre nem alkalmas. Az emberek politikai nagygyűlésekre jártak, egyre sűrűbben tartottak tömegrendezvényeket az utcán, Nagy Imre újratemetése például soha nem látott tömegeket vonzott, a rendőrség pedig kevés volt a feladat ellátásához. Változás állt be a sportrendezvények körül is: a focipályák lelátóin egyre gyakrabban kerültek elő kések, üvegek, petárdák vagy botok, a Forma 1-es eseményekre pedig a külföldiek miatt nem lehetett akármilyen felkészültségű őröket küldeni, bár ezzel eleinte akadtak problémák.

A rendőrség anyagi romlásával párhuzamosan hamar elterjedt, hogy rendezvények területének biztosítása is a rendező feladata lett. A folyamat eredményeként rengeteg őrző-védő cég alakult a rendszerváltás környékén. Az akkori cégek közül nem egy ma is jelen van a piacon. Ez részben annak köszönhető, hogy a különféle pártok emberei hatalomra kerülésük után "nem feledkeztek meg" a rendezvényeiket és vállalkozásaikat addig is biztosító, őrző-védő cégekről.

A Magyarországra települt pénzintézetek védelme, a pénzmozgás biztosítása ugyancsak piacot jelentett. Az értékkísérésre szakosodó pénzszállító társaságok mellett megjelentek a piacon az őrzésre specializálódott cégek is, amelyek főleg céges telephelyeket, gyárakat, irodaházakat, raktárakat, sportlétesítményeket és parkolókat őriztek. A gyorsan megalakult cégeknek - főleg tapasztalatlanságuk miatt - a kilencvenes években nem igazán volt jó hírük. Az új feladatok buktatókat is rejtettek: a Sziget fesztivált védő közismert társaság például figyelmen kívül hagyta, hogy őreiknek nem csak a fellépők testi épségét kell biztosítaniuk, hanem a nemzetközi fesztiválon előforduló egyéb problémákat is meg kell oldaniuk - nyilván nem ököllel. Nem egyszer előfordult tehát, hogy a rendezvényen sokszor maguk az egyébként nyelveket nem beszélő biztonsági őrök jelentették a biztonsági kockázatot.

Az őrző-védő cégeknek meg kellett tanulniuk, hogyan kell a sajtót kezelni például egy politikai nagygyűlésen. Ehhez külön stábra volt szükség, a pénzintézetek védésénél fontos lett a megjelenés, a focimeccseken viszont továbbra is a nyers erő volt hatékony. A cégek az igényeknek megfelelően specializálódtak, vagy többféle kiképzést is biztosítottak alkalmazottaiknak. A kilencvenes években, a tevékenység kialakulása idején elkövetett bakik viszont hosszú időre rossz emlékeket hagytak az emberekben - ezt nehéz volt az őrző-védő cégeknek levetkőzni.

Szél Pál 1988 óta vesz részt őrző-védő tevékenységben: "Küzdősportolók és rendőrök közösen alapítottuk a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó egyesületet, de a növekvő megrendelések miatt Bt-vé, majd 1995-ben Kft-vé alakultunk." A százhalombattai Szamuráj07 őrző-védő társaság alapvetően "élő erős védéssel", testőrmunkával, személyőrzéssel, rendezvénybiztosítással foglalkozik. De Szél elmondása szerint a magánnyomozói tevékenységre is van igény: "Főleg cégekkel kapcsolatos információkat kérnek a megrendelők, akik üzleti partnereikről szeretnének többet megtudni. Helyben nincs igény magánnyomozói tevékenységre, de Budapesten és környékén kisebb százalékban a céges megbízások mellett hűtlen házasságokkal kapcsolatban is kapunk felkéréseket."

A tulajdonos elmondta, százhalombattai székhelyű cége főleg Fejér megye északi és Pest megye déli részén tevékenykedik: főként értékszállítást, értékkísérést, objektumvédelmet vállalnak. "Megrendeléseink hetvenöt százaléka élő erőt, vagyis jól képzett, jó fellépésű szakembereket igényel. Fő tevékenységünk mellett az utóbbi időben riasztórendszerek forgalmazásával, beszerelésével, nyomon követésével is foglalkozunk."

A cég az elmúlt húsz évben végig a piacon volt, Szél szerint azért, mert folyamatosan komoly hangsúlyt fektettek a szakmai képzésre, de sokat segítettek a törvényi szabályozások is. "Az 1995-ös törvény után nagy változások jöttek: azok, akik nem közénk valók voltak, nem kaphattak többé engedélyt. Aztán 1998-ban megalapítottuk a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát, ami jogi és érdekvédelmi szervezetként ma is sokat segít a tagoknak. A 2005-ös törvény pedig pontot tett az i-re, mert már az uniós szabályok szerint írta le a gyakorlati életre szabott működési lehetőségeket. A szabályozással végre elértük, hogy lehetetlen a bűnözők bekeveredése a szakmába, mert a működési engedélyhez több lépcsőn keresztül kell megszerezni a szakképesítő vizsgákat, az ORFK és a kamara engedélyét." Szél Pál immár több éve a vizsgáztatásokon is részt szokott venni. Tapasztalata szerint az elmúlt két-három évben megduplázódott a vizsgázók száma, akik között a legtöbben tinédzserek vagy huszonévesek, de nem ritka a hatvanegynehány éves jelentkező sem.

Az uniós csatlakozás nem okozott gondot a cég számára, mert addigra minden előírást teljesítettek, így nem is kellett semmin változtatniuk. Szél Pál elmondása szerint a Szamuráj07 az utóbbi években uniós pályázatokkal is kacérkodott, ám a sok negatív tapasztalat miatt egyelőre felhagytak a tervekkel. "Úgy vettük észre, a pályázás inkább viszi a pénzt, mint hozza, több százezer forintot költöttünk már el teljesen feleslegesen." A társaság négyfős vezetőségnek és idénytől függően harminc-nyolcvan biztonsági őrnek ad munkát. A nők aránya öt-tíz százalék - rájuk leginkább a szórakozóhelyeken, rendezvényeken van szükség

A tulajdonos kifejtette, annak a vállalkozónak, aki őrző-védő szolgáltatásokat nyújtó céget szeretne működtetni, a jelenlegi telített piaci viszonyok mellett nyolc-tízmillió forintot kell áldoznia a vállalkozás beindítására. "Ma annak a cégnek van esélye a piacon, amelyik felsőfokú végzettséggel rendelkező, nyelveket beszélő, jó megjelenésű, kitűnő kommunikációs és problémamegoldó képességgel rendelkező biztonsági embereket alkalmaz. De a plusz szolgáltatások is előnyösek: sokan szívesen veszik, ha az épület őre a takarítói, parkgondozói feladatokat is ellátja" - tette hozzá a szakember.

Cikk forrása: www.origo.hu

Az elmúlt napokban megjelent a neten  több olyan hirdetés, melyekben őröket kerestek hollandiai munkára a Reif 2000 nevében. A jelentkezőktől pénzt kértek - többek közt - utazási költség címén.

(Lásd itt:  http://edinaoldala.blog.hu/2010/07/25/megint_egy_kamu_allashirdetes )

 A munkából semmi sem lesz, mert az egész egy nagy-nagy átverés!!!!

A Reif 2000 Kft – mivel semmi közük az egészhez -  már megtette a rendőrségen az ügyben a  feljelentést. (Ingatlanokkal foglalkoznak, s  semmilyen munkaerőt  sem közvetítenek külföldre!)  Sok átvert ember keresi meg őket telefonon, illetve személyesen is, „szerződésüket” lobogtatva. Egyébként nem csak vagyonőröket, hanem sok más foglalkozáshoz tartozó embert is átvertek a Reif 2000 nevét felhasználó szélhámosok.

Aki  esetleg a csalók áldozatává vált tegyen feljelentést, ill. sajnos ne számítson a beígért  külföldi munkára! :( 

A vásárlók és pénztárosok előtt nézte meg a vevők táskájának a tartalmát egy biztonsági őr az egyik szolnoki áruházban. Sajnos abban a helyzetben az őr nevét elfelejtették megjegyezni a vevők. De vajon mihez van joga egy biztonsági őrnek? A kérdésre egyértelmű válasz adható.

— Alighogy beléptünk az áruházba, csipogni kezdett a biztonsági rendszer, mire a biztonsági őr ott helyben megkért minket, hogy legyünk szívesek megmutatni a táskánk tartalmát — panaszolta honlapunknak a törökszentmiklósi Sz. Andrea. — Nagyon meglepődtünk, hiszen alighogy beléptünk az utcáról máris lopással vádoltak bennünket. Mindenesetre teljesítettük a termetes ember kérését. Próbáltuk kitalálni, hogy mi csipoghat. Meg is kérdeztem az őrt, hogy nem lehet-e a fülbevalóm, vagy valamelyik fém csat a ruhámról. Ám ő egyfolytában valamilyen kódról beszélt, persze végül nem talált semmit — folytatta a hölgy.

— Azt hiszem nem meglepő, hogy ezek után bár szétnéztünk a boltban, de vásárolni már nem nagyon volt kedvünk. Így elég hamar úgy döntöttünk, hogy inkább tovább is indulunk. Azonban még mielőtt a biztonsági kapuhoz értünk volna, az őr közölte, hogy ő bizony szeretné még egyszer megnézni a táskánk tartalmát. Ez már nagyon megalázó volt a számunkra, ráadásul a pénztárosok el is kezdtek nevetni rajtunk, a többi vásárló pedig kíváncsiskodva figyelte, hogy mi történik. Nem tudom pontosan, hogy mi tartozik egy ilyen biztonsági őr munkakörébe, de nekünk ez több volt a soknál. Az biztos, hogy abba az üzletbe nem megyünk be még egyszer. Panaszt emiatt nem tettünk és sajnos az őr nevét sem jegyeztük meg, hogy ezt később megtehessük.

A történtek felvetik a kérdést, vajon meddig mehet el a bolt biztonságát felügyelő személy?

— Azt rögtön le is szögezném, hogy a boltba befelé menet semmiképpen sem vizsgálhatja meg a vásárló táskáját a biztonsági őr, azonban ha más boltból származó áru van a táskájában vagy csomagjában, azt célszerű bemutatni a későbbi nézeteltérések elkerülése érdekében— válaszolta kérdésünkre Mucsi János, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei titkára. — Amennyiben az őr, valamint a bolt dolgozói úgy látják, hogy valaki alaposan gyanúsítható azzal, hogy elrejtett valamiféle árut, akkor a pénztártól való távozás után van lehetőség a vevő csomagjának, ruházatának átvizsgálására. A gyanúsított személyt udvariasan meg kell kérni, hogy fáradjon egy kijelölt külön helyiségbe, ahol a biztonsági őr tanúk jelenlétében megkérheti a személyt, hogy mutassa meg a táska tartalmát, illetve ruházatának zsebeiből rakja ki a benne találhatóakat. Azonban nem nyúlhat sem a vevő csomagjaihoz, sem magához a vevőhöz és nem is kérheti meg, hogy vetkőzzön le. Ha a vásárló a kérés ellenére nem teljesíti a biztonsági őr kérését, akkor az rendőrt hívhat, aki a szükséges intézkedést a továbbiakban megteszi — mondja a titkár.

— Ha az őr megszegi a szakmai szabályokat és túllép a saját munkakörén, a vevő panasszal élhet. Kérheti a panaszkönyvet, vagy felkeresheti a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát. Ilyen esetekben etikai eljárás kezdeményezhető a biztonsági őr ellen. Panasz esetén azonban jó, ha vannak tanúk is, akik igazolni tudják, hogy az őr megszegte a rá vonatkozó szabályokat.

Cikk forrása:

http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/az-utcarol-belepve-azonnal-lopassal-vadoltak-a-vevoket-207802

Külföldi állást ígér, majd  utazási költségre hivatkozva pénzt kér a hirdetésre jelentkezőktől:

Levél-1: „Találtam egy hirdetést, melyben őröket keresnek. Se gyakorlat, se nyelvtudás, se végzettség nem volt előírva feltételként. Elérhetőségként semmi más nem volt megadva csak egy - mobil - telefonszám. Mivel  érdekelt a dolog,  mégis felhívtam a megadott számot. A beszélgetés során az  illető közölte, hogy  feltétlenül vigyek majd magammal pénzt a találkozóra – ami a következő nap lett volna -, mert a szerződéskötéskor kell átadnom  a pénzt is. (10000 forintot útiköltségre.)  Kérdeztem tőle, hogy  lehet, hogy már rögtön  szerződést kötésünk?!? Hiszen még nem is látott, azt sem tudja, hogy ki, mi vagyok.  Próbáltam még azt is megtudni tőle, hogy mi is a cége,  s hogy külföldön konkrétan hol is lenne  a munka, melyik hotelben.  Teljesen ideges lett, közölte ha ennyire nem bízok benne, akkor ne is menjek sehova – van elég jelentkező. Semmi nem kell neki a fénymásolt vagyonőrin kívül,  állítása szerint ez alapján csinálnak kint kártyát. Még közölte, hogy három hónapig nem jelent be, meg ha van állásom ne adjam fel – a biztonság kedvéért -!  A telefonban kérdezte a koromat. Az ötvenre azt mondta, hogy  tökéletes! Kíváncsi lennék, hogy másnak mit mond! Azt állítja nem kell németül tudni, mert a már ott levő őrség tud, s azokhoz rak majd egy hotelbe, monitorszobába. Nem irodában akart velem  találkozni, hanem egy bevásárlóközpontban. Nekem az Árkádot mondta, mivel jeleztem neki, hogy én az Örs felé szoktam járni.”

Ugyanerről a hirdetésről egy másik levélíró:

Levél-2: „A napokban felfigyeltem a neten egy ígéretesnek tűnő biztonsági őri álláshirdetésre. E szerint  magyar biztonsági őröket alkalmaznának külföldön, hotelekben, monitoros munkára. 3 hét munka, 1 hét pihenő ciklusokban. A kiutaztatás céges busszal történne, melynek összege 10000 forint. Ezt kellene most kifizetnem, mint „biztosítékot”, viszont a későbbiekben már az utazás ingyenes lenne. A szállás megoldott, 3 hétre mindössze 12000 forintba kerülne. Az órabér 7 euro lenne. Ez mesésen hangzik, számomra épp ettől gyanús.”

Háááát, egy csomó kérdés felmerül az emberben:

- Miért pont  Magyarországról utaztatnák az őröket – több országon keresztül – ? Ugyan melyik munkaadónak lenne ez kifizetődő? (Kizártnak tartom, hogy ne találjanak abban az országban embereket a biztonsági őri munkára, hiszen nem csak nálunk, hanem máshol is nagy most a munkanélküliség!)

- Miért nem irodában, miért üzletközpontokban akar találkozni a jelentkezőkkel a  hirdető?

- Miért előre kéri az utazási költséget? Miért nem az első fizetésből vonja le?

- Miért csak egy mobil telefonszám van megadva?

- Nyelvtudás nélkül, hogy lehet boldogulni külföldön? (Senkinek se legyen illúziója! Őri munkát sem lehet  külföldön nyelvtudás nélkül végezni. Mi van, ha történik valamilyen  esemény? Akkor nyelvtudás nélkül, hogy hív rendőrt az illető? Hogyan ír jelentést? Vagy mindig egy „tolmács” lesz mellette?)

A www.profession.hu oldalán találtam a külföldi munkavállalás tízparancsolatát! Ajánlom mindenki figyelmébe!

1., Soha ne higgyél a túl csábít ajánlatoknak!

2., Elutazás előtt mindig tájékozódj a fogadó ország viszonyairól – például a lakhatási lehetőségekről, a helyi szokásokról, sajátosságokról! Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) az EURES-tanácsadók segítenek ebben.

3., Ha magánközvetítő segítségével szeretnél állásajánlathoz jutni, mindig győződj meg arról, hogy a közvetítő regisztrálva van-e, erről az ÁFSZ honlapján győződhetsz meg! Ha nincs, akkor a szolgáltatást soha ne vedd igénybe!

4., Soha ne fizess magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat!

5., Ha állásajánlatot kapsz, még a szerződés megkötése előtt próbáljad a leendő munkahelyedet „leinformálni”!

6., Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással ne vállalkozz külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem!

7., Vigyél magaddal legalább annyi pénzt, ami a hazautazási költségeket fedezheti, ha mégis bajba kerülnél! Az is megoldás lehet, ha eleve retúrjegyet veszel.

8., Útleveledet, lakcímkártyádat, személyi igazolványodat soha ne adjad át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válsz!

9., Ha becsapott a munkaadód, segítségért a helyi, külföldi munkaügyi központhoz fordulhatsz! Itthonról gyakorlatilag nincs esély arra, hogy megoldjad a problémát!

10., Még itthon váltsad ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, hogy betegség, baleset esetén jogosult legyél egészségügyi ellátásra!

10 + 1., Fordíttassad le az okleveleidet, okmányaidat! Derítsed ki, hogy honosítani kell-e a végzettségedet, elfogadják-e a célországban!!

Videofilm a Sólyom bevetési egységről:

Levél: " A segítséged szeretném kérni a vagyonőri bizonyítványom másolatának kiadásával kapcsolatban.  A bizonyítványomat 1999-ben ellopták egyéb irataimmal együtt, de ez eddig nem jelentett problémát. Közben bevonták a vagyonőri igazolványom, amit  most újra ki szeretnék váltani, s ehhez szükséges a bizonyítványom.  Még anno 1998-ban vizsgáztam a rendőrtisztin,     a bizonyítvány pedig még a régi fajta  volt.  Azt szeretném kérdezni, hogy hol tudom ezt kérvényezni? Sürgős lenne, mert munkanélküli vagyok!”

Válasz:

„Hiteles másolatot ott kell kérni, ahol az illető vizsgázott. Esetünkben tehát az RTF-en. Lehet próbálkozni azzal is, hogy az illető az előző igazolványát is ennek a bizonyítványnak a bemutatását követően kapta, és a törvény szerint a hatóság olyan okmányt, ami már a birtokában van, nem kérhet újra. Akkor is igaz ez, ha már nem ott lakik az illető, ahol 1999-ben az igazolványt anno kapta, mert a rendőrséget egységes szervezetnek kell tekinteni, kérjék át az előzményanyagot a másik szervtől.”

A hozzám érkezett kérdésre Dr. Szövényi György válaszolt a Kamara fórumán.

Derekegyház: - Szilágyi József Derekegyház, és így a szentesi kistérség egyetlen településőre. Az 50 éves, korábban rendőrként szolgált férfi nem fegyvert kap elő, ha bármi jogsértőt tapasztal, hanem a fényképezőgépét.

Itt nem nagyon jegyzőkönyvezünk semmit – avat be a településőr munkájába Szilágyi József. Az ötvenéves, a rendőrség közlekedésrendészeti osztályáról nyugállományba vonult férfi pályázaton nyerte el a megbízást, április elseje óta látja el feladatát Derekegyházon. Sapkát, mellényt mindig viselnie kell – ez előírás, mint ahogy az is, hogy jegyzettömböt és zseblámpát is magával kell vinnie. Mégsem ezeket, hanem a digitális fényképezőgépét tartja a legfontosabb munkaeszközének.

– Nincs intézkedési jogköröm, fegyverem, azért az én szerepem annyi, hogy dokumentáljam és jelezzem a jogsértéseket. Egy fényképpel sokkal többet lehet segíteni a bűnüldözőknek, mint bármi mással. A jelentősebb bűncselekmények nem itt történnek. Riasztani is leginkább akkor szoktak az emberek, ha idegenek járnak a községben. Nálunk a házalást és a koldulást a helyi rendelet tiltja, ezért ilyen esetekben figyelmeztetem az illetőket, hogy rossz helyen járnak, ez nem az ő falujuk – meséli a településőr. Keresték már meg telefonos zaklatás, szándékos rongálás miatt – ilyenkor eligazítja a sértetteket, hová fordulhatnak segítségért. Talált már meg „kölcsönvett" kerékpárt.

A falu vezetésének bizalmát élvezi, rábízzák Derekegyházon, mi a kis és mi a nagy ügy, mi a sürgős, és mi az, ami ráér. Mivel kötetlen a munkaideje, éjszakánként biciklijével köröz a faluban, reggelente pedig beszámol a polgármesternek az elmúlt 24 óra történéseiről. Napi kapcsolatot ápol a rendőrség körzeti megbízottjával is.

A cikk forrása:

http://www.delmagyar.hu/szentes_hirek/fenykepezogep_a_telepulesor_fegyvere/2163562/

Levél: "Abban a reményben fordulok hozzád, hogy talán tudsz információt adni vagy útmutatást a következő problémámra: 2009. novemberétől dolgozom egy biztonsági cég alvállalkozójánál, nevezzük A-nak. Rendes szerződéssel valamint elfogadható fizetéssel. Rendben zajlott minden, időben  kaptam a fizetést stb. tehát ilyen szempontból nincs gond.

Most néhány hete hoztak egy másik szerződést, amin egy másik alvállalkozó neve szerepel. "Természetesen" ez ugyanaz a cég csak más néven. Ezt nevezzük B-nek. Feltételezem, hogy a fizetés és minden a  továbbiakban is rendben lesz, mivel ilyen szempontból teljesen megbízhatónak tűnik a cég, s idáig nem panaszkodhattam. Viszont  az A cég-től nem léptem ki,  s nem is mondtak fel. Tehát nem kaptam semmilyen papírt arról, hogy ott dolgoztam  több hónapot, elvileg 8 órás munkaviszonnyal voltam bejelentve. Ezt az időt hogy tudom igazolni mint munkaviszony, mivel előbb-utóbb szeretnék nyugdíjba menni?  Tehát adott ugyanaz a cég, csak másik névvel és semmi papírom, csak egy szerződés az A  illetve a mostani B cégtől. Valamint mi  a módja, hogy ellenőrizni tudjam, hogy fizettek-e járulékot utánam - ez is persze a nyugdíj miatt lenne fontos -? „Természetesen”  minimálbéren vagyok bejelentve és a szerződésem is erről szól, de persze ez megegyezés kérdése. Remélem érthetően adtam elő a problémámat."

Válasz:

Az hiba, ha az előző munkaszerződést nem szüntették meg. Kérni kell a munkáltatótól, hogy intézkedjen ezzel kapcsolatosan. Célszerű mindezt írásban tenni, hogy probléma esetén maradjon nyoma. A korábbi munkaszerződést a vagyonőr mindenképpen őrizze meg egészen a nyugdíjazásáig! (Ha lehet, még tovább is.)

Annak ellenőrzése, hogy valakit bejelentettek-e a TB-nél, több módon történhet. Az egyik, és egyben a leginkább ajánlott az internetes Ügyfélkapu használata, ahol az érintett minden róla nyilvántartott adatot, így a munkaviszonyának bejelentését is ellenőrizheti, bármikor, s akárhányszor. A másik, hogy a lakóhelye szerinti regionális egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatára bemegy, és személyesen kér információt. Fontos, hogy vigye magával a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a TAJ kártyáját. Javasolt, hogy előzetesen telefonon egyeztessen az ügyfélszolgálattal a félfogadási időről. A levelezés is járható út, amelynek tartalmáról mindenképpen célszerű előzetesen telefonon egyeztetni az egészségpénztár regionális szervével. (Interneten rákereshet az elérhetőségükre.)

A hozzám érkezett levélre dr Szövényi György válaszolt, mikor feltettem e kérdést a Kamara honlapján.

Levél: "Vagyonőr vagyok egy boltban, s érdekelne, hogy a bolti őrzésnél egy vagyonőrnek milyen jogai  vannak. Érdekelne továbbá, hogy a táskaellenőrzésnek mik a szabályai, és hol lehet ezután nézni az interneten, mármint   a paragrafusok után?!?”

Válasz:

A bolti vagyonőr jogainak felsorolása jó pár oldalt kitenne. Kis türelmet kérek, hogy kutassak némi szakirodalom után. Ami a „táskaellenőrzést” illeti, az valójában nem ellenőrzés, hanem „csomag tartalmának bemutatására felszólítás”. A 2005. évi CXXXIII. tv. ( SzVMt.) 28. §(1) bekezdés előírása szerint a vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;

b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és

c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

Az SzVMt. 74. § definíciókkal is szolgál:

csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben - elfedve maradjanak;

csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos.

Az érintett azonban nem köteles alávetni magát a csomag bemutatására való felszólításnak. Ha megtagadja az együttműködést, akkor vagy el kell engedni, vagy el kell fogni, attól függően, hogy mennyire biztos a lopás ténye. Ha a vagyonőr személyesen látta (vagy kamerával látta), hogy a vevő eldugott valamit a táskájába, akkor – a pénztártól való távozást követően – elfoghatja az illetőt. Ilyenkor azonban haladéktalanul értesíteni kell a nyomozóhatóságot, és az elfogott személyt át kell adni nekik. A törvény szavával:

 A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is. [SzVMt. 27. § (1) bekezdés]

Fontos tudni, hogy az elfogás szempontjából „bűncselekmény” alatt érteni kell minden olyan cselekményt, amelynek van a Btk.-ban megfogalmazott tilalma, függetlenül attól, hogy adott esetben a lopott dolog értéke meghaladja-e a szabálysértési értékhatárt. Erről bővebb leírás található itt: http://www.securifocus.com/portal.php?pagename=hir_reszlet&hir_id=1832&i=&hirlevel_id=97

Nagyon fontos, hogy az intézkedés mindvégig humánus, és a cselekménnyel arányos legyen. Mindenképpen kerülni kell a dulakodást, kiabálást, stb., ami az üzletnek sokkal többet árt, mintha futni hagynának egy párezer forintos holmival valakit. Az üzlet vezetőjével előre tisztázni szükséges, hogy milyen intézkedést fogad el, és milyet nem akar az üzletben látni. Persze nem a vagyonőr dolga ennek megbeszélése, hanem az őt foglalkoztató cég menedzsmentjéé.

Célszerű, ha a kérdező elolvassa az SzVMt. szabályait, mert ezek tartalmazzák az alapvető szakmai előírásokat is. A törvény megtalálható a kamara honlapján, itt: http://www.szvmszk.hu/index.php?pg=jogszabalyok,_jogesetek

A hozzám érkezett levélre Dr Szövényi György válaszolt, miután feltettem e kérdést a Kamara Fórumán.

Kék György egyike azon 120 ezer magyar embernek, aki ma biztonsági őrként próbálna elhelyezkedni. De sikertelenül. Közben a képzők állásgaranciával képeznek vagyonőröket, a közvetítők pedig az alacsony színvonalat kritizálják...

Állásinterjún vagyunk egy fehérvári művelődési házban, ahol két markos fiatalember vagy negyven, kevésbé markos, zömében csüggedt tekintetű férfit kérdez ki ilyesmikről: dolgozott-e korábban vagyonvédelemben, kellően határozott-e és a többi. A jelentkezők nagy része egyáltalán nem látszik megfelelni az uralkodó társadalmi elvárásnak, miszerint a biztonsági őr csakis nagydarab, kigyúrt izomagy lehet, akinek puszta látásától is inába száll az objektumba behatolni készülő bátorsága. Kék György legalábbis nem ilyen. Az 52 éves férfi régóta kilincsel munkáért. Több képzési hirdetésben olvasta, ha elvégzi a biztonsági őr tanfolyamot, garantálják számára az elhelyezkedést.
- Ez átverés - fogalmazza meg most már hét visszautasítás után. A kezében szorongatott cetlin - ezt a tanfolyamon kapta - lévő telefonszámok mellett sorra jelölte meg, melyik nem kapcsolható, vagy nem is létezik. Az utolsó meg éppen a szakkamara száma. Kék György családjában jelenleg nincs kereső, felesége, lánya is állástalan, ő maga összességében 130 ezer forintot fizetett ki a képzésre, mégis egy helyben toporog. Leginkább a hirdetésekbe foglalt túlzások miatt mérges.
- Mese habbal az egész, hogy aki elvégzi a tanfolyamot, munkát is kap - foglal hasonló állást a Várpalotáról jött Lakner Ferenc, akinek lánya javasolta a képzés elvégzését. Ő is ötven feletti.

Odabent, a szobában már a papírokat kitöltött férfiakat kérdezik ki a fiatalemberek, akik nem kifejezetten elégedettek az emberanyaggal.
- Kezdetben még voltak kritériumok (minimum 170 centis magasság, 80 kg-os súly, rendezett családi háttér), ma mindenki úgy gondolja: ha jobb nincs, elmegyek biztonsági őrnek, annak még jó leszek. Sajnos ide is jött most úriember, aki még ki sem volt józanodva. Az ilyen munkavállalók nem segítenek a szakma jó hírén, a szakembert keresők, a megrendelőink pedig igényesek, ráadásul ma nemhogy több biztonsági- és vagyonőrre van szükség, hanem éppen kevesebbre. Rajtuk is spórolnak ugyanis a cégek: ahol eddig ketten őriztek egy telephelyet, vagy áruházat, onnan biztosan elküldik az egyiket. A képzés hibája, hogy ennyien kerülnek be a körbe, őrületes túlkínálat van, pedig a bérek alacsonyak, alig találkozni 350-400 forintos órabérnél magasabbal, a munkaidő viszont nem 8, hanem inkább 10-12 órás, sokakat zsebből fizetnek ki, szerződés nélkül.
"Hol van és mit tesz a kamara???" - fogalmazták meg többen. A Személy,- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete (amely e szombaton szervezi első vagyonőr napját és versenyét) több módon igyekezne a jövőben enyhíteni a gondokon - állítja Kárpáti Zoltán titkár. A képzés szigorításával, szakmai ellenőrzéssel, de generális jogszabályváltozásra is szükség lenne. Ma hazánkban 120 ezren dolgoznak a szakmában. A tanfolyam elvégzéséhez pedig csak 8 általános kell. (Kocsis Noémi írása)

- . –

A cikk forrása: http://fmh.hu/cimlapon/20100621_tulkinalat_biztonsagi_orbol