Évről évre minden gyerek  - és felnőtt  - örömmel várja a Mikulást. S ő mindig meg is érkezik. Vélhetően idén se lesz ez másként, hacsak….hacsaaaak…..:

Néhány nappal ezelőtt tartották a fegyveres lányok szépségversenyét. A versenyzőknek nem csak azt kellett bebizonyítaniuk, hogy szépek és csinosak, hanem a szakmai tudásukról is számot kellett adniuk -pl. hogyan tudnak célba lőni 25 méter távolságról -.

A döntőbe 12 lány jutott be.

Jelenleg több ezer településőr  - városőr, faluőr  - dolgozik az országban. A szerződésük december harmincegyedikén le fog járni,  de még mindig nem tudják, hogy mi is lesz velük jövőre.  Nem értem, hogy miért nem mondja már végre ki egy illetékes, hogy vége - már ha valóban vége - ennek a településőrös programnak!?!?

Levél-1: „Üdvözlet! Településőr vagyok egy éve, és most úgy tűnik, hogy vége lesz ennek a munkának. Nem tudtok róla valami biztosat? Hello!”

Annak idején a Való Világ első részébe még bele-belekukkantottam - talán az újdonság varázsa miatt :) -. Aztán később már egyáltalán nem néztem, mivel nem igazán tud izgalomba hozni az RTL által rabságra és összezártságra  ítéltetett „szereplők” lelkizése, kínlódása, tipródása… valahogy nem  érdekelnek a VV Gigik, Pipik és Palik.  S sajnos a leányzók „véletlen” cicivillantásai sem hatnak rám olyan elementáris erővel, hogy ezért órákon át bámuljam őket.

Hogy most mégis erről a „műsorról” írok, annak az az oka, hogy a Való Világ 4 eddigi beszavazottjai között van egy biztonsági őr és egy testőr is.

Néhány nappal ezelőtt akadt a kezembe a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság - röviden az MBÁPB - egyik beszámolója, ami abból az alkalomból született, hogy néhány tagjuk kint járt Szófiában.

Ebből az anyagból szemezgettem ki a Bulgáriával - mármint a bolgár vagyonvédelemmel - kapcsolatos megállapításokat:

Bulgáriában a helyzet kissé hasonlít az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek első két-három évében meglevő magyar viszonyokra, de a rendőrség részvétele sokkal jelentősebb, dominánsabb, mint nálunk  - volt -. A bolgároknál a rendőrség olyan biztonsági szolgáltatásokat is nyújt polgári jogi szerződés keretein belül, amelyek egyébként magánbiztonsági szolgáltatások. Ez a szokás teljesen ellentétes az európai gyakorlattal. A bolgár rendőrség úgy tekinti a magánbiztonsági ágazatot, mint ahová a létszámcsökkentés miatt feleslegessé vált rendőröket el tudja helyezni. Az engedélyezést és az ellenőrzést - ahogy nálunk is - a rendőri szervek végzik.

MEGHÍVÓ

 a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara

KAMARAI KLUBNAP

rendezvényére

Helyszín:

1135 Budapest, (XIII. kerület) Szegedi út 37-39.

SZVMSZK székháza III. emeleti tárgyaló

Időpont:

2010. november 30. (kedd) 10:00 óra

A következő felvételen orosz biztonsági emberek önvédelmi bemutatóját láthatjuk.

Hááát, a fiúk nem csak a pisztollyal, de az aktatáskával is jól bánnak:

Szeptemberben   Fodor Lajos  -  honvédelmi államtitkár - bejelentette, hogy a kormány jövőre biztonsági őrök helyett katonákkal kívánja majd őriztetni a laktanyákat. Ezt azzal indokolta, hogy „Paradox, hogy külföldön létezik olyan magyar felajánlás, hogy őrző-védő zászlóalj, itthon pedig a fekete sereg őrzi a laktanyáinkat.”

Néhány héttel később - október közepén - Hende Csaba is megszólalt e témában. A miniszter kijelentette, hogy „az őrzés-védelmet olyan önkéntes tartalékosok veszik majd át, akik teljes lövészkiképzésen estek át, s a szolgálatot gépkarabéllyal felszerelkezve látják majd el”. Elmondta azt is, hogy nem tartja jónak, hogy civil őrző-védő cégek alkalmazottai védik a katonai objektumokat. „Minek a dadusnak bébiszitter? Hová jutunk, ha a hadsereg saját magát sem képes őrizni és biztosítani?" - tette fel ezeket a hangzatos kérdéseket.

A levélíró vállalkozói tevékenységét szeretné szüneteltetni, mivel jövőre a munkaadója már csak mint alkalmazottat tudja őt foglalkoztatni:

Levél: „Nyugdíjas vagyok kiegészítő tevékenységként vagyonőrként  - vállalkozói státuszban - dolgozom. Januártól  a munkaadóm csak alkalmazottként tud foglalkoztatni. A  vállalkozói tevékenységet szüneteltetni szeretném. Mik a teendőim? Hova  s milyen nyomtatványokat kell elküldenem? Gyakorlatilag mik a teendőim a szüneteltetés sikeres végrehajtása érdekében? Válaszát előre is köszönöm!”

Már a Belügyminisztérium honlapján olvasható a vagyonvédelmi  - azaz a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. számú - törvény módosításának a tervezete.

A  módosítást az indokolja, hogy

Egyre többször éri valamilyen támadás a munkájukat végző biztonsági őröket. (Többek között ez is az egyik oka annak, hogy a szakmai kamara már jó ideje küzd azért, hogy a vagyonőrök  - legalább egy része - végre közfeladatot ellátó személynek minősülhessen.)

Legutóbb hétfőn, a Vasúttörténeti Parkban bántalmaztak olyan súlyosan egy őrt, hogy ennek következtében arccsonttörést szenvedett. Kolléganője könnyebb sérülésekkel megúszta:

Fialka György - a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületének elnöke – a biztonsági szakmáról, illetve annak feladatairól:

 A vagyonvédelem lényeges kérdése – a legnagyobb csoport – a vagyonőrök helyzete. Jelenleg „státuszilag” - azt lehet mondani - szinte magánemberként végzik a vagyonvédelmi tevékenységet, amikor szolgálati feladatot látnak el, minősítésük alapján magánembernek számítanak.

A fegyverhasználati törvény lényegesen megváltozott, s a fegyverhasználati eseteknél a felelőst egyértelműen a támadóban jelöli meg. Így azok az anomáliák, amelyek a fegyverek használatának jogosságával, jogtalanságával (ki kezdte, ki tette … stb. ) foglalkoztak megszűntek….. viszont továbbra is - még napjainkban is - a biztonsági őr magánemberként szolgáltat a munkaterületen. Célunk és elképzelésünk  - több szakemberrel és a kamarával egyeztetve -, hogy a vagyonőrök megkapják szolgálati feladatuk ellátása közben a közfeladatot ellátó státuszt, ami lényegesen megemelné a munkájuk elismertségét és az intézkedés jogszerűségének megítélését.

Félrelépő házastárs, titkolózó üzleti vetélytárs vagy tapogatózó őstermelő: a magánnyomozók célpontjai és megbízói is rendkívül sokfélék.

A magánnyomozók megbízásainak döntő többségét a céges megrendelések és a feltételezett házastársi hűtlenség kiderítése ügyében folytatják. Habár politikusok ellen törvénybe ütköző magánnyomozói irodáknak megbízást elfogadniuk, és ennek tényét a politika és a szakma is tagadja, vannak ilyen jellegű felkérések – időnként ezek ki is derülnek, komoly botrányt keltve, ahogy volt erre példa az elmúlt években.

A céges megbízások nagy része a versenytársak felmérésére irányul, avagy lojalitásvizsgálat, amikor a saját dolgozók viselkedését, esetleg üzleti dolgait figyeltetik meg. Az árak változatosak, természetesen függ a munka jellegétől, de egyéb körülményektől is. 

A településőrök szerződése az év végén le fog járni. S mivel a szaktárca nem mond semmit, ezért továbbra is teljes a bizonytalanság azzal kapcsolatosan, hogy jövőre vajon folytatódik-e majd a  településőrös program.

Ezért érthető, hogy az alábbi levélben leírt gondolatok, illetve kérdések napjainkban sok őrben felmerülnek: 

Levél: „András vagyok, s Pest megyében,  …..-on vagyok településőr. De december harmincegyedikén lejár a megbízatásom. S lehet, hogy január elsejétől munkanélküli leszek, mert állítólag az állam nem fogja támogatni tovább az alkalmazásunkat. Vagy esetleg mégis fogja? Azt szeretném kérdezni, hogy mi lesz most velünk azaz  mi lesz a településőrökkel? Én örülnék annak ha maradnánk, de a főnököm nem mond ezzel kapcsolatosan semmi bíztatót.”

A levélíró nem tud hozzájutni ahhoz a pénzhez, amit a munkaügyi bíróság megítélt a számára:

Levél: „Olvasgatom az oldaladat, s én is szívesen megosztanám a történetemet. Négy éve dolgoztam folyamatosan egy munkahelyen biztonsági őrként  - egy hipermarketben -. A négy év alatt számát sem tudom, hogy hány alvállalkozó volt. Persze táppénz, szabadság az nem járt…. Szerencsére nem is betegeskedtem. Gond akkor lett, amikor a terhességem miatt kellett táppénzre mennem, amit nem fizettek, és még a munkaviszonyomat is megszüntették.

Természetesen ügyvédhez fordultam, s meg is nyertük a pert. A bírósági végzésben nem kevés összegről van szó, amit a munkáltató köteles megfizetni 15 munkanapon belül. Azóta hónapok teltek el! Nincs cég, nincs kin behajtani a pénzt.  Ennyit a bírósági végzésről! Ezekkel senki nem tud csinálni semmit se!

Gyakran éri az a vád a magyar biztonsági őröket, hogy túl vadak, túl agresszívek, túl durvák….stb.… stb.…

Hááát, akkor összehasonlításként nézzünk egy kis oroszos problémamegoldást! :)

/Kék felsőben a biztonságiak/

- Időnként már a vagyonőröket is védeni kell! -

Magyarországon az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű volt a lopásból eredő kár és körülbelül százezrre becsülhető a bolti szarkák száma. Az üzletek méregdrága biztonságtechnikai eszközökkel igyekeztek mérsékelni a veszteségeiket, komoly eredményt elérniük azonban nem sikerült. Egy idén elfogadott új törvényi szabályozással sikerülhet gátat szabni a vevői visszaéléseknek. Megszólalt az ügyben a Tesco, a SPAR és a Coop is.

Magyarországon mindenki lop!

Lopnak az alkalmazottak, a vevők de még az ellátási láncban dolgozók is - állítja több névtelenséget kérő kiskereskedelmi forrásunk is. Beszámolóik szerint a vásárlók különféle módszereket fejlesztettek ki, ezek közül a legelterjedtebbek: miután a vevő lemérte az önkiszolgáló bolti mérlegen a gyümölcsöt, még belepakol egy-két darabot a zacskóba. Vannak, akik például mosószeres dobozba helyeznek el kisebb tárgyakat, vagy ezüstpapírral bérelik ki táskájukat, hogy ne riasszon be a kapu. Több fogyasztó is szívesen nassol a kisebb csokoládékból és péksüteményekből az üzletben. Népszerű trükk az árcédulák megcserélése, így a drágább árucikket olcsóbban viheti haza a tolvaj. A ruhaosztályokon átöltözés után sokszor próbálnak meg az új ruhákban kisétálni a fogyasztók. A bolti szarkák kincset érő "ötleteit" hosszan sorolhatnánk.

Annak ellenére, hogy hazánkban a hatályos jogszabályok szerint csak az NBH szakszolgálata végezhet legálisan lehallgatást az ügyészség, a rendőrség vagy egyéb nyomozó hivatalok megkeresésére - és a bíróság jóváhagyásával -, egyre komolyabb piaca van az ezt „házilag" is lehetővé tevő eszközöknek. „Mindenkinek van olyan a kapcsolatrendszerében, akár családtag, alkalmazott vagy ellenség, akit megfigyelne vagy lehallgatna, ha tehetné" - magyarázza az egyik legnagyobb hazai internetes kémtechnológiát forgalmazó cég munkatársa, miért is üzlet Magyarországon ebben a műfajban utazni.

Levél: „25 éves vagyok, a főiskolán nemsokára végzek. Bölcsészettudományi területen tanulok, de nagy valószínűséggel munkát nem fogok tudni vele találni (Igazából nem is ezért végzem, hanem elsősorban személyes érdeklődésből, műveltségem gyarapítása végett.) Hosszú ideje érdekelne a magánnyomozói munka. OKJ-s képzésként végezném el, de egyáltalán  érdemes-e belekezdenem? Csakis egyéni vállalkozásban gondolkodom. Fő szempont, hogy kötetlen munkaidőm lenne, s nem lenne főnököm. Bár nem voltam rendőr, de őrzés-védelem terén már annyi tapasztalatom van, hogy korábban a büntetés-végrehajtásnál szolgáltam tiszthelyettesként pár hónapig, de még a próbaidő alatt indoklás nélkül kirúgtak. Meg lehetne a magánnyomozásból - középfokú magánnyomozói vizsgával a zsebemben - élni ma hazánkban? Érdemes-e belefeccölni pénzt a képzésbe, felszerelésbe, gépjárműbe vagy csak kidobott pénz lenne az ablakon, mert megbízást alig kapnék? Affinitást, kedvet, hivatástudatot, kíváncsiságot, tehetséget érzek magamban a magánnyomozói karrier iránt.”

Német Ferenc -  a Személy, Vagyonvédelemi és Magánnyomozói szakmai Kamara országos elnöke - a vagyonőrök, vagyonvédelem helyzetéről, illetve a Kamara jövőjéről:

- A kamara tagjai a jogszabályok végrehajtói. Tehát a számukra nagyon fontos, hogy milyen jogszabályi keretek között végezzék majd a munkánkat. S legalább ennyire fontos kérdés, hogy az új kormányzat milyen jogszabályi keretek között tekinti majd partnernek a kamarát.

- Ez azt jelenti, hogy jogszabályi változtatásokra lenne szükség?

- A magánbiztonság kisebb-nagyobb zavarait látva úgy gondoljuk, érdemes lenne bizonyos régi javaslatokat újra elővenni és a legújabb kihívásokhoz rendszerbe szedve az új kormányzathoz eljuttatni.

- Mit szeretnének elérni?

Sok személy- és vagyonvédelmi cég foglalkoztat testőröket, és bárki, aki úgy érzi, hogy veszélyben van, minden külön engedély nélkül fel is fogadhatja őket. Az egyik biztonsági cég nemcsak fenyegetés esetére, hanem akkor is javasolja testőreit, ha egy nő nagyobb bevásárló körútra indul, vagy ha az apa hosszabb időre elutazik, és családját biztonságban akarja tudni. Ugyanakkor egy másik cég vezetője szerint, ha valakit igazán meg akarnak ölni, akkor nagyon nehéz hosszútávon megvédeni az életét.

Gyenes István, az Escort Védelmi Szolgálat szakmai igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy annak ellenére, hogy bárki igényelheti, a biztonsági cégek nem vállalják el mindenki védelmét. Nemcsak az ügyfél személye számít, hanem az is, hogy aki védelmet kér, milyen okból teszi ezt. "Tudnunk kell, hogy milyen típusú fenyegetésről van szó. Ha nem akarja elárulni, akkor máshoz kell fordulnia" - fogalmazott. Gyenes Istán szerint ez bizalmi kérdés. Ahhoz, hogy valakit eredményesen lehessen védeni, részletesen be kell számolnia a problémáiról, sőt a magánéletéről is. Más a helyzet akkor, ha csak néhány órás védelemről van szó, például egy ismert ember védelméről egy rendezvényen.

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatosan, hogy 2011. január elsejétől mi is lesz a településőrök, a településőrségek sorsa.

2009. szeptemberében az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon a Rendőrtiszti Főiskola tanévnyitóján meghirdette a Rend és Biztonság nevet viselő közbiztonsági programot. A 10 pontos program fontos eleme az önkormányzatok saját települési rendészetének felállítása volt. 

„A Településőr Program célja volt, hogy a Kormány központi forrásból nyújtott támogatással segítse elő az önkormányzatok helyi közbiztonság erősítése körébe tartozó feladatai végrehajtását. Ennek megfelelően a településőrök feladata az, hogy közterületi jelenlétükkel közreműködjenek a helyi bűnmegelőzésben, együttműködjenek a közbiztonságért, az élet –, s vagyonbiztonságért, a közterület rendjéért felelős szervekkel, nyújtsanak segítséget a lakosságnak veszélyhelyzetekben, s ezáltal járuljanak hozzá a lakosság biztonságérzetének erősítéséhez.” (Idézet: www.koziranytu.hu)

Településőrök alkalmazása céljából az  önkormányzatok pályázatot nyújthattak be a rendészeti tálcához. Másrészt gyakran alkalmazzák a településőröket közmunkásként is.  Ezen programok, támogatások idén december harmincegyedikéig szólnak. Hogy ezután mi lesz, arról nem igazán lehet semmit sem tudni.

A közfeladatot ellátó személyekhez hasonló védelmet kért a vagyonvédelmi kamara elnöke a legutóbbi, biztonsági őrt áruházban ért támadást követően. Talán túlzás nélkül lehet mondani, hogy nemcsak hazai állapotaink, de a szakma elismertsége is tükröződött abban, hogy a feladatukat ellátó őr ellen fordult a rajtakapott tolvaj.

 - Az új törvény a szakma letisztítását, a vállalkozói láncok felszámolását, a fekete foglalkoztatás visszaszorítását célozná meg - fogalmazott az elvárásukról a szakmai kamara megyei elnöke, Horváth József. - Ha az új magánbiztonsági törvény közfeladatot ellátó személyek státusába helyezi a vagyonőröket, akkor nagyobb biztonságban dolgozhatnának - vélte.

Lehet, hogy most még nagyobb problémát jelent a szakma számára a szabálytalan foglalkoztatás, a jogosulatlan vállalkozás. Gyakori, hogy frissen alakított cég vállal el megbízást, s mire a bírósági ideiglenes bejegyzés alapján megérkezik a kamarától a felszólítás a tagdíj fizetésére, már nincs meg a cég.

Augusztus tizenkilencedike óta van érvényben az a törvény, amely szerint a húszezer forint alatti lopásokat is lehet már elzárással büntetni.

A szigorúbb jogszabályoknak köszönhetően az elmúlt egy hónapban jelentősen csökkent a kisértékű lopások száma.  Fodor Attila – a CBA szóvivője -  szerint a törvény életbe lépése óta náluk egyre kevesebb az ilyen típusú lopás, „kedvező a tendencia, 20-30%-kal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest.”

- Sokan veszthetik  el az állásukat -

Előre lehetett sejteni, hogy az országgyűlési választások után jelentős változások lesznek a vagyonvédelmi piacon - is -. Ezen folyamatok már kezdetüket is vették. Gondoljunk csak Pintér Sándor volt cégének – Civil – egyre nagyobb térhódítására, vagy az In-kal visszaszorítására tett kísérletekre.

S itt egy újabb – ezen események sorába illeszthető – történés: Kedden Fodor Lajos honvédelmi államtitkár bejelentette, hogy a kormány januártól biztonsági őrök helyett ismét katonákkal őriztetné a honvédségi laktanyákat. Fodor ezt a lépést a következőképpen indokolta: „Paradox, hogy külföldön létezik olyan magyar felajánlás, hogy őrző-védő zászlóalj, itthon pedig a fekete  sereg őrzi a laktanyáinkat.”