Mindig jól gondoljuk át, hogy a különböző közösségi oldalakon - iwiw, facebook  stb... -  milyen információkat, fényképeket   közlünk le magunkról, mert sose lehet tudni, hogy ki fogja majd  azokat nézegetni!

Levél: „ 20 éves lány vagyok. A gimi elvégzése után - mivel nem tudtam elhelyezkedni sehol sem -,  jelentkeztem egy biztonsági őri tanfolyamra.  Már több mint fél éve egy boltban őrködöm, ezen idő alatt elég furcsa dolgok történtek meg  velem.

A legmegalázóbb talán ez volt: Most már kártyára kapom a fizetésemet, de eleinte  készpénzben fizettek ki.  Egyik alkalommal az történt, hogy bementem  a pénzemért, s közölték, hogy megnézték az iwiwes adatlapomat és abból arra következtettek, hogy én kábítószert fogyasztok, majd elővettek egy coca-colás üveget, s azt mondták, hogy amíg nem  pisilek bele, addig nincs fizetés…. A mai napig se tudom, hogy melyik feltett fényképem alapján juthattak ilyen következtetésre, de biztos ami biztos, az eset óta egy arcképes fotómon kívül már semmi sincs az adatlapomon.”

1., A munkabért zsarolásként nem tarthatja vissza a munkaadó.

2., 2005-ben az akkori adatvédelmi biztos – Péterfalvi Attila - vizsgálatot indított annak kapcsán, hogy   egy személy-, és vagyonvédelmi cégnél mozgó drogtesztet alkalmaztak.

Péterfalvi megállapította, hogy a munkahelyi drogtesztek alkalmazása nem elfogadható, mivel  a munkavállalói hozzájárulás önkéntessége - amely az ilyen teszteknél követelmény - a hatalmi pozíció miatt erősen megkérdőjelezhető.

„A drogtesztek alkalmazása azért is kifogásolható, mert a tesztelés a magánszférába súlyosan beavatkozó, a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezet amellett, hogy a drogtesztek hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.”

Másrészt  azért is problémás, „mert a teszteredmények a fogyasztás tényéről – vagy akár csak a szerrel való testi kontaktusról – adnak felvilágosítást és nem a munkavégzésre való alkalmasságról. Szakértői vélemények szerint az egyes anyagok szervezetből való ürülési sebessége nincs kapcsolatban az egyes szerek káros hatásaival. A megbízhatóság kérdését érinti, hogy némely gyógyszer fogyasztása is pozitív teszteredményt hozhat. A tesztkészülékek nem feltétlenül képesek a fogyasztott drogok mennyiségét, valamint a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni. Szintén problémás az alkalmi és rendszeres fogyasztás elválasztása, valamint az ún. könnyű és kemény drogok súlyozása.”

„Természetesen más a megítélése azoknak a munkaköröknek, amelyeknél törvényi felhatalmazás alapján a drogteszt alkalmazása az érintettek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítésénél megengedett, vagy egyenesen kötelezően igénybe veendő eszköz. Erre példa a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény felhatalmazása alapján született, a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet szabálya, mely szerint a katonák egészségi alkalmasságának megítéléséhez a drogszűrés eredménye nem mellőzhető.”

(A munkahelyi drogtesztekkel kapcsolatos adatvédelmi állásfoglalás teljes terjedelmében elolvasható itt: http://www.jogiforum.hu/hirek/12834#axzz0viHj2G4Z )