A levélben kapott kérdés így hangzik: „Szeretném megkérdezni, hogy 24 órás szolgálatban mennyi pihenő jár, és miképpen??
Válasz:
Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó, akkor a munkavégzésére nem a Munka törvénykönyve (Mt.), hanem a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (SzVMt.) 18-21. §-aiban foglaltak az irányadók. Eszerint a 24 órás szolgálat időtartama alatt pihenőidő nem jár, de a 24 órás szolgálat után legalább 24 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, naptári hetenként pedig legalább egyszer 48 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani számára. Amennyiben az egyéni vállalkozó vagyonőr szerződése 30 napnál rövidebb időre, vagy nem folyamatos feladatra, hanem például beugró feladatokra szól, akkor ilyen kötelező pihenőidő nincsen előírva. Ha a vagyonőr munkavállaló (munkaszerződése van), akkor az Mt. előírásai vonatkoznak rá. Az Mt. általános szabálya ez: 122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. Mivel az Mt.-ben elég sok további variáció van, javaslom, hogy az illető keresse fel a szakmai kamara megyei szervezetének jogsegély szolgálatát (személyesen, telefonon, vagy e-mailben), vagy konkrétan írja meg, hogy milyen körülmények között foglalkoztatják. Eltérő a szabály ugyanis a készenléti szolgálat, a munkaerő kölcsönzés, illetőleg a „hagyományos” munkafeltételekkel történő foglalkoztatás esetében. A két szolgálati nap közötti pihenőidőt tekintve is többféle verzió van, attól függően, hogy a vagyonőr munkaidő keret meghatározásával, vagy más módon dolgozik-e. (Nem volna jó, ha a kérdező téves infot kapna, és ebből konfliktusa támadna a foglalkoztatójával.) Telefonon itt is lehet érdeklődni: 06 1 795 3167 (Ez egy minisztériumi jogsegélyszolgálati szám)
A hozzám érkezett levélre Dr. Szövényi György válaszolt, mikor a Kamara Fórumán feltettem e kérdést. Köszönet neki a precíz válaszért!
Az utóbbi időben egyre több az utazási költségtérítésekkel kapcsolatos panasz:
Levél: „Én egy ….-i vagyonvédelmi cég alkalmazottja vagyok már közel három éve. Néhány napja megkaptam/ megkaptuk tőlük az első adag feketelevest. A munkáltató önhatalmúlag úgy döntött, hogy nem fizeti ki a kormányrendeletben előírt útiköltséget, azaz a bérlet árának 86 %-át, hanem annak csakkevesebb mint a felét. Kérdésünkre hogy miért csak ennyit, a válasz az volt, hogy magasak a költségek,s hogy ezeket valahogy csökkenteni kell. Arra, hogy ezt hogy gondolták válasz nem volt, illetve az, „ha nem tetszik, akkor el lehet menni”.
Kihez forduljuk? Mit csináljunk? Jelentsük fel őket? De ha ezt tesszük, akkor megüthetjük a bokánkat,rövid időn belül ilyenvagy olyan okkal el fognak küldeni minket.”
Az utazási költségtérítés:
„A meglevő szabályokat némileg módosította a 2010. május 1-jétől hatályos 39/2010.(II.26.)sz. kormányrendelet. E rendelkezés lényege, hogy az utazási költségtérítés nem a munkáltató elhatározásától függ, hanem kötelezően meg kell adni a munkavállaló számára az alábbiak szerint:
Költségtérítés annak jár, akinek a lakóhelye (ahol él, illetve életvitelszerűen tartózkodik) nem a munkahelyével azonos településen van („ingázik”).
A munkáltató megtéríti a munkavállaló napi (illetve munkarend szerinti) munkába járását és hazautazását (azaz legfeljebb hetente egyszer a tartózkodási helyéről a lakóhelyére történő oda- és visszautazását) szolgáló tömegközlekedési eszköz jegy- vagy bérletárának legalább 86 %-át, a menetjeggyel vagy bérlettel való elszámolás ellenében. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés legmagasabb összegét évente állapítják meg, 2010-ben ez havonta legfeljebb 30.000 Ft lehet.
A munkavállalónak a költségtérítési igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell lakóhelyéről és vagy tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyérőltörténik-e.
A gépkocsival történő közlekedésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Adómentes költségtérítés (jelenleg 9 Ft/kilométer ) akkor jár, ha a munkahely és a lakóhely (tartózkodási hely) között nincs közösségi közlekedés, vagy azt csak aránytalanul hosszú várakozással lehetne igénybe venni.”
„A munkába járási költségtérítést szabályozó kormányrendelet, mely májusig volt hatályos még 1993-ban született. E szerint a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy, vagy bérlet 86 százalékát, míg az elővárosi vasúti-, illetve buszjegy - vagy bérlet - 80 százalékát volt köteles megtéríteni a munkaadó. Az új rendelet - a felsoroltakon túl - kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal. A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.
Az új rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál.
A mozgáskorlátozott - vagy másért fogyatékos - személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.”
S hogy a levélíró mit tehet azért, hogy megkapja azt, ami jogosan járna neki?!?! E téren elég pesszimista vagyok, mert úgy érzem, hogy a munkavállalók hihetetlenül kiszolgáltatott helyzetben vannak napjainkban, s bizony ezt a munkaadók is tudják.
A kérdező nagyon jól, nagyon reálisan látja a saját helyzetét, mert valóban előfordulhat az , ha küzdeni mer a jogaiért, akkor elküldik a munkahelyéről az első adandó alkalommal. :(
Ahogy már ezen az oldalon is beszámoltam róla, néhány hete Győrött rendezték az I. Miss Security választást.
Mivel minden verseny esetébenigaz, hogy az első helyezett szokta kapni a legnagyobb nyilvánosságot, ezért úgy gondoltam, hogy a mai beírásombaninkább amásodik helyezettről írok néhány szót.
Teszem ezt annál is inkább, mert a környezetemben levő pasiknak a versenyzők közül ő- azaz a Zala megyei Barbara- tetszett a legjobban. :)
Romasz Sándor - a www.vagyonorujsag.hu oldal főszerkesztője - beszélgetett Német Ferenccel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökével a Kamara munkájáról, céljairól, jövőjéről:
Mit tud tenni a kamara a feketefoglalkoztatás visszaszorítása érdekében?
Több mint ötven hatóság van ma Magyarországon, ezeknek a feladata, hogy állami apparátussal, jogkörrel, költségvetéssel rendben tartsa a foglalkoztatás területét. Az oktatástól, a munkaügyön át az egészségügyig hihetetlen mennyiségű hatóság működik. Főhatóságok vannak, a vezetőik államtitkárnak megfelelő státuszt kapnak, bírságolási lehetőséggel rendelkeznek, milliárdos összegeket tudnak kiszabni, ha szükséges. Mindezek ellenére azzal szembesülünk, hogy az általunk megküldött anyagokat a hatóságok sok esetben visszaküldik hatáskör hiányában, mindez úgy, hogy valójában ők lennének az eljárásra jogosult szerv.
A feketén történő foglalkoztatás visszaszorítására tucatnyi hatóság hivatott: a Munkaügyi Felügyelet, a Cégbíróság, vagy az APEH, mind – mind olyan szervek, akiknek valamilyen közük van a legális foglalkoztatás kereteinek védelméhez. Utóbbi intézményeknek mégsem szúr szemet, ha valaki bejegyez vagy 150 céget ugyanarra a névre, valamint a cégbíró elrendeli 150 esetben a cég felszámolását, mert fizetésképtelenné válik. A bebukott cégeket bejegyző személy adószáma megjelenik az adóhivatalban, és látszik, hogy már a 170. cégét alapítja, miközben több milliárdos tartozása van, amit nem fizeti meg, mégsem merül fel a hatóságokban, hogy ezeknek a személyeknek tényleg ki kell-e adni az engedélyeket? Ezekről értesítjük a hatóságokat, már ami a tudomásunkra jut, mivel vagyonőröktől naponta tucatnyi bejelentést kapunk. Ezeket küldjük tovább, és csodálkozva látom, hogy a hatóságok nem intézkednek. Felteszem a kérdést, hogy kell-e ennyi hivatal, vagy inkább egy olyan kellene, amely valóban működik?
Mi a véleményük adatbázis létrehozásáról a problémás cégekkel, személyekkel szemben? Vannak-e eszközeik a panaszok kivizsgálására, szankcionálására?
Ha létrehoznánk egy negatív listát, akkor az ombudsman elég keményen eljárna velünk szemben. Egyébként pozitívat sem készíthetünk, mert az Unió - amelyre oly sokat hivatkoznak a kamarát támadók közül - a pozitív diszkriminációt is szigorúan tiltja, mert az jogosulatlan előnyt jelentene.
Készítettünk egy szociológiai felmérést a Rendőrtiszti Főiskolával. Az volt a célunk, hogy megnézzük, hogyan áll a biztonságvédelmi piac: milyen ennek a 120 ezer embernek a jelene, múltja, jövőképe. Merre tartanak? Milyen a képzettségük? Milyenek a jövedelmi viszonyaik? Milyen a szociológiai hátterük? Tud-e a társadalom biztonsággal támaszkodni rájuk? Képesek-e garantálni a megbízóik számára a biztonságot, vagy nincsenek azon a szinten? Milyen típusú problémák fognak jelentkezni a következő években, jelent-e veszélyt ez a réteg a társadalomra? A kollégák értelemszerűen azt mondja, hogy ők jól végzik a munkájukat, hozzám azonban érkeznek feljelentések is, néha nagyon komoly vádakkal, mint például, hogy a biztonsági őr levetkőztette a 14 éves kislányt és ott gyönyörködött benne, mert feltételezte, hogy egy csokit ellopott. Nem tudom, hogy a köztünk lévő apák mit tennének ilyen esetben? Az előbb említett negatív lista azért is jó lenne, mert elkülönítené egymástól azt a néhány tucat embert, aki egy 120 ezres, becsületesen dolgozó vagyonőri kör presztízsét járatja le. A nagy számok törvénye alapján természetszerűen lehet találni visszásságokat, de a magánbiztonság dolgozóit nem lehet ezek alapján, általánosan megbélyegezni, az ombudsmannak pedig erre is oda kellene figyelnie, hiszen ha a negatív elemeket valamilyen módon nem emeljük ki a munkájukat tisztességgel végzők közül, a negatív hatások mindenkit érinteni fognak.
Az etikai eljárás lehetővé teszi, hogy a tagokkal szemben eljárjunk, méghozzá többféle módon: lehet a tagot pénzbírsággal sújtani, lehetőség van a kamarai tagságát felfüggeszteni 6 hónapra, vagy akár 1-2 évre. A megfelelő szankciókat mi megtesszük, és felfüggesztjük a kamarai tagságát, ha a tag a szakmai etikát súlyosan megsértette. Erről értesítjük a rendőrhatóságot, aki bevonja az engedélyét. Tehát az egyéni tagot a szakmától el tudjuk tiltani, és erre vannak konkrét példák is az elmúlt időszakban. A 2005-ös törvénymódosítás óta azonban a cégek kikerültek az etikai eljárás hatálya alól. Tehát az olyan céget, amely a munkavállalóit rendszeresen nem fizette ki, vagy arra kötelezte a munkavállalóit, hogy mindenkit az áruház bejáratánál motozzanak meg, vegyék el a táskákat, túrjanak bele, tehát jogszerűtlen cselekményt kövessenek el, azt a céget nem tudjuk szankcionálni. A vállalkozások egy csoportjának komoly lobbi tevékenysége hatására a jogalkotó korábban ezt a jogosítványt elvette a kamarától, talán most lesz lehetősége a visszafordításra Összefoglalva jelen pillanatban most csak a vagyonőrök ellen lehet eljárást folytatni, velük szemben vannak szankcionálási lehetőségeink.
A Kamara működtet mediációs szolgáltatást, panasz esetén fel szoktuk hívni a nem fizető cégeket, és nyomást gyakorolunk, hogy megkapják ezek a munkavállalók a pénzt. Leveleink, faxaink vannak róla, hogy köszönik a segítségünket, mert megkapták a pénzüket.
De etikai bejelentéssel szoktak fordulni azok a cégek is hozzánk, akik összevesznek a megbízáson. Két cég vitázik a piacon, mind a kettő hozzánk fordul valami miatt, majd aki vesztesnek érzi magát elmegy és panaszt tesz az éppen aktuális miniszternél, hogy a Kamara nem az ő pártját fogta. Mi nem pártot fogunk, hanem megpróbáljuk megkeresni az igazságot. Ennyit tudunk tenni, nem tudunk valaki mellé állni, ha nincs igaza, mi csak az igazság mellett tudunk kiállni.
Mit tud tenni a Kamara a vagyonőrök jellemzően alacsony munkabérei és magas óraszámai ellen?
Ma az a jellemző, hogy a munkavállalók kényszerítik magukat, hogy havi 350 órát tölthessenek munkahelyükön. Azokra a munkavállalókra várok, akik le akarnak dolgozni 150-200 órát, de azt tényleg hajlandóak ledolgozni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy a munkavállalók egy része 300-400 órát szeretne a munkahelyén tölteni, ott eldolgozgat, ezért a munkaadó meg fizetget. Ne dolgozgassunk, és ne fizetgessünk, hanem végezzünk tisztességes munkát, és azért kapjanak tisztességes bért.
Ha megsértődik a vagyonvédelmi társadalom, akkor is ki kell jelenteni, hogy a szakmában dolgozók jelentős része nem azon a szakterületen dolgozik, amelyhez valóban ért. Azért, hogy ezt a helyzetet mielőbb fel lehessen számolni, a Kamara rendszeresen szervez tagjai számára ingyenes képzéseket, hogy ne fordulhasson elő, hogy a vagyonőr egy rendkívüli helyzetben nem tud mást tenni, csak a száját tátani. A kamara által szervezett ingyenes képzéseken bárki részt vehet. Szervezünk lőversenyeket, ami a készségeiket javítja, és mit látunk? Nem jönnek el, mert a cégek nem engedik el a munkavállalókat, vagy a munkavállaló inkább elmegy aznap dolgozni, minthogy eljöjjön és gyakoroljon, és azt a szituációt próbálja meg egy verseny keretében megoldani, amellyel egyébként találkozhat a munkája során. Tehát a munkavállaló nem jön el, mert az neki fölöslegesen kidobott idő, és addig is pénzt tudna keresni. Én ezt megértem, de ha ne adj Isten bajba kerül, lehet, hogy meghal, vagy másban tesz kárt, amiért neki kell vállalni a következményeket. Mi biztosítjuk neki a lehetőséget, hogy ő többet tudjon. Szakmai anyagot készítünk, rendezvénybiztosításról, magánnyomozásról, biztonságtechnikáról, de nem jönnek be érte. Ezek az anyagok az internetről letölthetők ingyen, nem kerül pénzbe.
A vagyonvédelemben 120 ezer ember véli azt, hogy mindenhez ért. Jelzem, hogy három és fél ezer cég érzi úgy, hogy alkalmas mindenféle pályázatokon való indulásra. Az önértékeléssel van óriási probléma ebben a szakmában. Nagyon sokan nem pontosan érzik saját kompetenciájukat és határaikkal sincsenek tisztában. Mindenki úgy érzi, hogy megérdemli az 1200 Ft-os óradíjat, mert valóban ér ennyit a munkája, szakértelme.
Mit tud tenni a kamara a vagyonőrök jogállásának javításának érdekében? Például miért nem kaphat egy biztonsági őr közfeladatot ellátó személyi státuszt?
Ezt a Kamara már többször kezdeményezte. Rengeteg anyagot, és törvénymódosítási javaslatot készítünk ezzel kapcsolatosan. Egyébként véleményem szerint az egész Vagyonvédelmi Törvényt újra kellene írni. Összehívtunk egy biztonsági kerekasztalt, amire meghívtunk minden érintettet. Meghívtuk az állami szervezeteket, Rendőrséget, Miniszterelnöki Hivatalt és közösen jelentettük ki, hogy mindenki úgy ítéli meg, hogy szükség van egy teljesen új törvényre, amelyben egy csomó dolgot szabályozni kell. 2008 decemberére elkészült a Magyar Köztársaság Rendészeti Stratégiája, amely iránymutatóként leszögezte, hogy merre kell indulnia az állami rendészeti szerveknek, mi az ő feladatuk. Ezenkívül pontosan definiálta, mi a feladata a magántulajdonban levő biztonsági vállalkozásoknak, és mi a szerepe az önkéntes segítőknek ebben a stratégiában, úgymint a Polgárőrségnek, Városőrségnek és egyéb szervezeteknek. Már 2008 végén látszott ugyanis, hogy gond lesz a városőrökkel, és a többi hasonló szervezettel. Tehát már akkor dolgozott a megoldáson egy szakértői gárda, amely nagyrészt az állami szférából érkező szakértőkből állt. Az Igazságügy Minisztérium megbízásából, a Magyar Rendőrség berkein belül létrehozott Rendészeti Tudományos Technológiai Innovációs Tanács készített egy anyagot, amit a Parlament elé akartak terjeszteni. Fiókba van 2008 vége óta. Mi megpróbálunk belefolyni ezekbe a munkákba. Az Igazságügyi Minisztériumhoz fordultunk még a debreceni pénzszállító elleni támadás kapcsán, és kértük, hogy a biztonsági őrök bizonyos munkaköröknél igenis rendelkezzenek a közfeladatot ellátó személynek a jogosítványaival. Mert aki egy minisztériumban, egy önkormányzatnál, vagy közüzemi szolgáltatónál dolgozik, ahol a kritikus infrastruktúrákat védi, az igenis minősüljön közfeladatot ellátó személynek. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a polgárőr önkéntes tevékenysége során kap ilyen státuszt. Rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy egy BKV ellenőr is közfeladatot ellátó személynek számít. Azt viszont nem értem, hogy miért nem kaphat ilyen státuszt az a személy, aki ott áll az MTV székház ajtajában, miközben téglákkal rohamozzák azt? Jogalkotóhoz fordultunk, feltettük a kérdést a miniszternek, de a miniszter elutasította a szándékunkat. Nem adjuk föl, továbbra is próbálkozunk, mert azt mondjuk, hogy ez a státusz jár, legalábbis az említett pozíciókban dolgozó vagyonőröknek.
Egyébként ugyanilyen ajánlásunk volt a pénzszállítók számára a lövedékálló mellénnyel kapcsolatosan is. Álláspontunk szerint a mellény ugyanis nem egy adható felszerelés, hanem a munka biztonsága érdekében kötelezően odarendelt védőeszköz kell, hogy legyen, mint a lövészetnél a füldugó. Egyenlőre annyit tudtunk tenni, hogy szakmai ajánlást fogalmaztunk meg ezzel kapcsolatban, hogy álláspontunk szerint ez igenis jár. Majd ha egy pénzszállító egy támadás során súlyosan megsérül, mert meglövik, pedig a mellény megvédhette volna, és ezzel elmegy a munkáltatójával szemben egy bírósági kártérítési igényre, akkor a Kamara teljes mellszélességgel ki fog állni mellette.
Több mint ötven éve működik az országban az egykor iparőrségnek hívott fegyveres testület, aminek egészen 1997-ig csak férfiak lehettek a tagjai. Ma fegyveres biztonsági őrségnek hívják, és ahogyan régen, stratégiai fontosságú objektumokat védenek ma is, speciális rendőrségi vizsgával.
„Kevesen tudnak rólunk, általában összemosnak minket a magánbiztonsági ágazatban dolgozó vagyonőrökkel” – mondja Szigeti Lajos, a Magyar Nemzeti Bank őrzésvédelmi osztályának vezetője, egyben a Magyarországi Fegyveres Biztonsági Őrök Szakmai Egyesületének elnöke (épp azért hozta létre tucatnyi társával az egyesületet, hogy ezen az ismeretlenségen változtasson).
A nemzeti bankot ugyanis – nemcsak annak Szabadság téri épületét, hanem a soroksári készpénz-logisztikai központját is – nem rendőrök, nem is kormányőrök, de nem is vagyonőrök védik. Hanem annak a szervezetnek a tagjai, amit most éppen fegyveres biztonsági őrségnek hívnak, de hívtak korábban polgári fegyveres őrségnek, sőt a kezdet kezdetén még iparőrségnek is.
Homályos kezdetek
Ennek a speciális szervezetnek a története több mint ötven évre nyúlik vissza. A Rákosi-korban, 1953-ban született döntés a népgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gyárak, üzemek, vasutak és a legfontosabb közszolgáltatások védelmét szolgáló iparőrség létrehozásáról. Az iparőrség leginkább azért kellett, mert a szükségesnél sokkal kevesebb rendőr és katona volt az országban.
Ahhoz, hogy pontosan milyen körülmények között és ki határozta el a testület létrehozását, nem akad sok kapaszkodó. Az 1953-as Magyar Közlönyöket végigböngészve egyetlen jogszabályt sem találtunk, amely erről rendelkezett volna. A korabeli lapok közül a Szabad Népet böngésztük végig, de – meglehet, figyelmetlenek voltunk – hiába.
Az április 4-i honvédelmi miniszteri parancsot éppúgy megtaláltuk a címlapon, mint a dolgozók nagy munkaversenyének egészen elképesztő eredményét – volt egy győri munkás, aki 1145 százalékot teljesített egy derűs tavaszi héten –, ám arról, hogy az ország iparvállalatait már iparőrség védi meg, sehol sem találtunk hírt. Arról sem találtunk összesítését, hogy hány üzemre, gyárra, egyéb létesítményre vigyáztak a kezdeti időkben, illetve a gazdasági mechanizmust hozó hatvanas, majd a válságos hetvenes években.
Ennek persze oka lehet, hogy egészen a hetvenes évekig sajátosan szabályozták az iparőrség működését, jogszabályban először csak 1976-ban említették meg az akkor már átnevezett szervezetet. Az viszont biztos, hogy akkoriban a mainál sokkal több védenivaló objektum akadt.
Féltek az éhes szájaktól
Részben a nagy állami vállalatok miatt, részben azért, mert időnként még élelmiszerraktárakat is kellett óvni az éhes, bár a szocializmust arcán széles mosollyal építő tömegektől. Sőt a kezdeti időszakban főleg ezeknél az élelmiszerraktárakhoz kellett fegyveres őrséget állítani.
Az iparőröknek összességében azonban ritkán kellett és kell a fegyvereiket használniuk. Ez alól az 56-os forradalom időszaka volt kivétel. Arról nincs megbízható összesítés, hogy az iparőrök hány vállalatnál álltak egyik, illetve hánynál a másik oldalra (bár az, hogy kezdetben erős BM-kontroll alatt működött a szervezet, ad némi alapot a becslésre).
Arról sem találtunk pontos adatokat, hogy a kezdeti időkben mely ágazatokban hány iparőr dolgozott, és voltak-e bárhol komolyabb incidensek. Az utóbbi években Szigeti Lajos tudomása szerint már csak figyelmeztető lövéseket kellett leadniuk, például a Fővárosi Vízművek víznyerő területén riasztottak el így tolvajokat a kilencvenes években.
Átfestett egyenruha
Visszatérve a múltra: az iparőrségeket kezdetben a Belügyminisztérium irányította, képezte és ellenőrizte, a BM az iparőrök toborzásában is részt vett, sőt az iparőrségben egy ideig, akárcsak a rendőrségnél, rendfokozatok is voltak. A felszerelésük viszont igencsak kezdetleges volt, első egyenruhájuk a láthatatlan légiót idézte, a honvédségtől kapott uniformist – megkülönböztetésképp – egyszerűen átfestették feketére.
Az iparőrséget 1964-ben szervezték át, ekkortól volt országosan egységes az akkor már polgári fegyveres őrségnek nevezett testület működési szabályzata is (jogszabályt csak az 1970-es években alkottak a testületről). Az egykor közel hatezer főt alkalmazó szervezet a rendszerváltás után gyökeresen átalakult. Számos korábbi stratégiai fontosságú nagyvállalat megszűnt vagy magánkézbe került – mint például a Tungsram –, ezekben megszűnt vagy magántulajdonban lévő vagyonvédelmi cégek kezébe került az őrizet is.
A jelenlegi szabályozás [1] szerint a fegyveres biztonsági őrök (fbő-k) az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeknek, az úgynevezett kritikus infrastruktúrának egy részét őrzik. Ezeket a létesítményeket – közéjük tartoznak az MTV, az MR és az MTI épületei, a közforgalmú és határkikötők, de még a folyami duzzasztók is – egy 1997-es belügyminisztériumi rendelet [2] sorolja fel.
Mit védenek?
A jogszabályban levő listából többek között a már említett jegybankot és az MNB tulajdonába tartozó Pénzjegynyomdát, Pénzverőt, valamint a bankjegyek alapanyagát készítő Diósgyőri Papírgyárat érdemes kiemelni. Emellett fbő-k vigyázzák többek között a Paksi Atomerőművet, a ferihegyi repteret, a Fővárosi Vízműveket és annak vízbázisát, dolgoznak a vasútnál, a Molnál, erőműveknél, továbbá egyes közgyűjteményeknél is (fbő-knek kellene őrizniük a közrádiót és a köztévét is, de a rádiónál például most nincs ilyen szolgálat). Nemrégiben a rendőrségen is létrehozták az fbő-t, egyelőre Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár megyében vannak olyan települések, ahol a rendőrséget is fbő-k védik, így az egyébként költségesebb és képzettebb rendőrök hatékonyabb munkát tudnak végezni.
Magán őr vs. fbő
A fegyveres biztonsági őrök és a vállalkozás keretében dolgozó vagyonőrök között számtalan különbség van. A két tevékenységről más-más törvény rendelkezik; a fegyveres biztonsági őrség tagjai szolgálatban közfeladatot ellátó személynek minősülnek, a vagyonőrök nem, mert ők minden esetben magáncégeknél dolgoznak, sorolja Szigeti Lajos.
Az fbő-k törvényi felhatalmazás alapján ugyanazokat a fegyvereket és eszközöket használhatják, mint a rendőrök, és a rendőrökhöz hasonlóan nemcsak a támadás elhárítására jogosultak használni és alkalmazni őket, hanem intézkedés kikényszerítésére is. Vagyis ha például valaki megpróbálna bemászni a már említett soroksári logisztikai központba, akkor az azt védő fegyveres biztonsági őrök – a behatoló magatartásától és tevékenységétől függően – akár a fegyverüket is használhatják, hogy megakadályozzák ebben, míg egy vagyonőr csak jogos védelemre vagy végszükségben használhatja fegyverét.
Nincs szakmájuk
A fegyveres biztonsági őrség ugyanakkor nem egy egységes, országos szervezet, mint a rendőrség (az országos képzési jegyzékben nyilvántartott fbő-szakma sincsen). Az esetek többségében az fbő-k annak az intézménynek a dolgozói, amelynek a létesítményeit őrzik, bár van, ahol kiszervezték őket külön cégbe (egy ilyen kiszervezett cég több intézmény őrzését is elláthatja).
Ma nagyjából 2500-3000 fegyveres biztonsági őr dolgozik az országban, mondja Szigeti Lajos. Az 1997-ig érvényes jogszabályok ugyanis úgy szóltak, hogy 18 és 45 év közötti férfiak végezhetik ezt a munkát. Noha több mint tíz éve már a nők előtt is nyitott ez a pálya, Szigeti nem tud arról, hogy lenne nő a szervezetben.
Mivel stratégiai fontosságú objektumokat őriznek, nem meglepő, hogy igen komoly követelményeknek kell megfelelniük azoknak, akik fbő-k akarnak lenni. Az erkölcsi bizonyítvány önmagában nem is elég, szükségük van még egy előzetes rendőrségi jóváhagyásra is.
Próbaidőben csak tanul
A jelentkezőknek át kell esniük orvosi és pszichológiai vizsgálaton, majd elméleti, gyakorlati és fegyverismereti részből álló vizsgát kell tenniük a rendőrség és az őket alkalmazó munkáltató vizsgabizottsága előtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakit felvesz egy cég fbő-nek, akkor annak a három hónapos próbaideje le is telik, mire megszerzi azt a képesítést, ami ahhoz kell, hogy valóban dolgozhasson.
A különleges alkalmazási feltételek, valamint a tevékenység speciális jellege miatt a fegyveres biztonsági őrség állományában dolgozók között elenyésző azok száma, akik munkakörükkel összefüggésben visszaéléseket követnek el. Ezzel is jócskán eltérnek a magán biztonsági szektortól, mondja Szigeti Lajos, ott ugyanis lényegesen több az – elsősorban a megbízó kárára elkövetett – visszaélés.
Ebben az évben is biztosítja a Pest megyei kamara elnöksége a kedvezményes kempingezést tagjai és azok – vele együtt élő – családtagjai számára Pilismaróton, a Pilismarót-Alexandriai önkormányzati kemping területén.
A festői környezetben kellemes pihenésre van lehetőség. Az élő Dunában kijelölt strand várja a látogatókat a kemping területén, s a környékbeli öblökben, tavakban szintén van fürdési lehetőség. Szabadidős programok szervezhetők, a környéken és az erdészeti utakon gyalogos kirándulásra vagy kerékpártúrákra indulhatnak a kempingezők. A táborhelyen szalonnasütésre, bográcsozásra is van lehetőség. Hétvégén élőzene szól. A horgászengedéllyel rendelkezők itt is hódolhatnak kedvenc sportjuknak. A Dunára, s – mérsékeltebb áron – az öblökre is váltható napijegy. Azonban érdemes megfontolni, hogy aki több napot akar horgászással tölteni, jobban jár, ha éves jegyet vált, mert annak ára néhány nap alatt megtérül. A kirándulók átkelhetnek a- szintén túralehetőségeket kínáló – túlpartra az óránként induló szobi komppal (a komp gépkocsit is szállít), vagy felülhetnek a péntektől vasárnapig közlekedő kishajóra.
A sátrat a kempingezőknek kell vinniük! A kemping területén büfé működik, ahol ital, sültkolbász, palacsinta, megbeszélés alapján egytálétel kapható, a közvetlen szomszédságban lévő közértben intézhetők a bevásárlások. A szintén a kemping mellett található üdülőben elő lehet fizetni étkezésre (reggeli 400, komplett ebéd 800, vacsora 700 Ft).
A táborhely Budapesttől 50 kilométerre található. Elérhető gépkocsival a 11. számú főúton, vasúttal a Nyugati pályaudvarról Zebegény megállóig kell utazni (a vonatok minden nap óránként indulnak), a Volán buszok az Újpest-Városkapu autóbusz-állomásról közlekednek. A kemping megközelítése: Pilismaróton a templomtól Esztergom irányában haladva mindegy 100 méter után, a HONI élelmiszerboltnál jobbra kell fordulni, majd kb. 3 kilométert megtenni egyenesen a Duna öbölig. Itt az EON, Alexandria Panzió táblánál jobbra, az Akácos útra kell kanyarodni, majd a telefonfülkénél balra fordulni a Duna felé, a Rév utcába.
Jelentkezni a 06-30/215-5110 telefonszámon lehet. Kérik, hogy vegyék figyelembe, hogy az adott héten csütörtök délig jelentkezők leghamarabb szombattól vehetik igénybe a kempinget, azonban későbbi időpont megjelölhető (például a következő hét hétfőtől kívánnak nyaralni). A jelentkezés feltétele az érvényes kamarai igazolvány, amit a kempingben és a strandon is be kell mutatni. Jelentkezéskor közölni kell a kamarai tag nevét, lakcímét, személyazonossági és kamarai igazolványának a számát, a vele érkező családtagok nevét, születési adatait és lakcímét.
Az ott-tartózkodás időtartama nincs korlátozva. A szükséges díjakat – sátorhely, strandbelépő, a szociális helyiségek (zuhanyozó, WC), ivóvíz, villany igénybevétele, sőt a naponta és fejenként fizetendő idegenforgalmi díjat is – a kamara fizeti.
Az utóbbi öt évben jelentősen csökkent az ágazatban tevékenykedő vállalkozások száma: míg 2005-ben több mint 19 ezer egyéni és társas vállalkozás volt jelen a piacon, mára ez a szám nem éri el a 11 ezret. A csökkenésokaakamaraelnökeszerintnemaválságbankeresendő,2008után ugyanis nem esett vissza számottevően a piaci vállalkozások száma.NémethFerencszerint a megrendelői oldal felismerte, hogy a minőségi és transzparens szolgáltatás sokkal több éréket hordoz, mint az olcsón elvégzett, az esetek többségében értéktelen munka.
A recesszió nem kerülte el a magánbiztonságipiacotsem,agazdaságijellegűfeladatokmellett azonbana szakmai kihívások is átalakultak–mondta a Napinak Németh Ferenc, aSzemély-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara(SZVMSZK)elnöke,akiegy konferencián a kamara átalakulásánakfolyamatáróltartott előadást. A szakma a gazdasági válság nyomán megjelenő szociáliséstársadalmikonfliktusokegyretöbbkövetkezményévelszembesül, főként a vagyon és személy ellenelkövetett bűncselekmények miatt. A kamarának mint a magánbiztonsági ágazatot koordináló szakmai szervezetnek olyan struktúrában kell működnie, amely hatékonyan válaszolhat az új kihívásokra – állítja Németh. A tavaly decemberi tisztújítás után felállt új vezetés is meghatározta prioritásait, az SZVMSZKátalakulása elsősorban a hatékonyság, az operativitás és a gazdaságosság szempontrendszerén alapszik.
A kamara elnöke előadásában a tisztességtelen cégek kiszorításáról beszélt. Véleménye szerint nem ágazati sajátosságról, hanem az egész magyar gazdaságrajellemző „kórképről” van szó. A szakmai konjunktúrát meglovagoló szereplők politikai vagy gazdasági kapcsolataikatfelhasználvajutnak megbízásokhoz, aminek egyetlen célja a maximális és gyors profit. A szakmai szervezet elnöke szerint az ágazati feketemunkának is ez az egyik legkomolyabb forrása. A közbeszerzési törvénynek a kamara által is sürgetett módosítása komolyállomásavoltennekafolyamatnak,atovábbilépésekközött Németh az alvállalkozói láncok felszámolását és az ágazati transzparencia megteremtését említette.
A szakmai visszásságok elleni fellépés érdekében szélesíteni kellene a kamara jogosítványainak körét – jelentette ki az elnök. A piac megtisztításához Németh Ferenc szerint szükség lenne a vállalkozások minősítéséreis, ami egyes vélemények szerint a versenytörvénybe ütközhet.Tudomásulkell azonban venni, hogy ez lehet az alapja a szakmailag magas színvonalon, gazdasági szempontból pedig rentábilisan működő biztonságpiaci munkának– mondta Németh. Akamaraennekérdekében egy minősítési rendszer kidolgozását tervezi.
Idén is várják a Pest megyei személy- és vagyonőröket, biztonságtechnikai szakembereket, magánnyomozókat és családtagjaikat egy egész napos baráti találkozóra.
A rendezvény Domonyvölgyben, a fogathajtó világbajnok testvérpár „birodalmában”, a Lázár lovasparkban lesz 2010. július 4-én 9-től 17 óráig.
A vendégeket látványos programmal, felnőtteket és gyermekeket szórakoztató rendezvényekkel, élőzenével várja a Pest megyei kamara elnöksége, s egyben mindenkit meghív ebédre is.
A rendezvényen mintegy ezer fő fogadására van lehetőség!
A regisztrációnál fel kell mutatni a 2010-re érvényes kamarai igazolványt.
A helyszín gépkocsival a (régi) 3. számú főúton érhető el. Budapest felől haladva Gödöllő után kb. 8 kilométerre tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni. Autóbusszal a budapesti Stadion autóbusz pályaudvarról, vagy a gödöllői autóbusz állomásról illetve a szökőkúttól induló, általában 20-30 percenként közlekedő járatokkal közelíthető meg.
Jelentkezni június 25-ig lehet a 06-30-215-5110 telefonszámon (figyelem! Nem a kamara szokásos számán), vagy írásban a Pest Megyei Szervezet 1044 Budapest, Nyárfa u. 45. postai vagy a pestmegye@szvmszkpm.hu elektronikus címen, illetve a 06-1-273-0640 fax-számon.
Kérik, hogy a jelentkezésnél tüntessék fel a nevüket, az igazolványon lévő kamarai azonosító számukat (1301….), és hogy a jelentkezővel együtt még hányan jönnének (egy családból legfeljebb 5 fő).
Az igényeket jelentkezési sorrendben tudják figyelembe venni, addig, amíg van hely.
Visszajelzést adni nem áll módukban, de ha valaki telefonon érdeklődik, tájékoztatják, hogy tudják-e fogadni.
Ha a jelentkezési határidő lejárta előtt betelne a létszám, ezt a www.szvmszk.hu honlapon, a Megyei szervezeteket/Pest/Rendezvények oldalon leközlik.
A megbízók a válság miatt először csökkentették a vagyonvédelemre fordított pénzt, dehamar kiderült, drága lett az olcsó, mert a gyengén fizetett őr gyengén dolgozik- kezdte Német Ferenc- Nem akadályozza meg a lopásokat vagy épp elriasztja a vevőket a fellépésével.
A szakma a működését szabályozó 2005-ben elfogadott törvény finomítását szeretné elérni. Nemzeti rendészeti stratégiában fogalmazták meg 2008-ban, hogy mely biztonsági szervezetnek mi a feladata. Mi tartozik a rendőrségre, mi a civil biztonsági szolgálatokra. Ezeknek a feladatoknak hol a határa, és miként legyen a kapcsolódási pontokon zökkenőmentes az együttműködés. A dokumentum nem került a parlament elé, pedig ehhez igazodva lehetne megalkotni az új magánbiztonsági törvényt, figyelembe véve benne az uniós elvárásokat is.
-Jogokat, kötelezettségeket szeretnénk újra szabályoztatni. A magánbiztonsági cégek dolgozói munkájuk során állampolgárokkal szemben intézkednek, alkotmányos jogokat nem sérthetünk. Nem vehetünk át rendőrségtől jogosítványokat,feladatunka megelőzésésazőrzés.Ámabűnüldözés nem, noha megbízóink gyakran szeretnék errefelé tágítani a kört - mondta Német.
A jelenlegi szabályozást is több helyen pontosítanák.- Meg kellene határozni a kötelező védelmi szinteket az egyes ágazatokban- említette.- A kritikus infrastruktúrák, kommunikáció, energiaszektor, közlekedés, ivóvízellátás védelmi feladatait. Ezek zöme ugyanis privatizált, és gazdasági visszaeséskor az első költség, amit lefaragnak, az az őrzés-védelem. Ezzel viszont acég biztonsága és ezzel közvetve az állam működése, az emberek ellátása kerülhet veszélybe. Tehát elő kellene írni a kötelező és megfelelő színvonalú védelmet. Be kell vezetni a biztonsági cégek minősítését, ami meghatározná, hogy ki, milyen feladat ellátására alkalmas.
Német Ferenc sikerként említette, hogy a közbeszerzési törvény módosításával elérték a feketefoglalkoztatás visszaszorítását, mert kimondták, nem lehet érvényes az az ár, ami jelentősen eltér a szakmai szervezetek ajánlott árától.- Mi csak annyit mondunk meg, mi a legkisebb összeg, ami még tartalmazza a közterheket is. Ez ügyben sokat csatáztunk a versenyhivatallal, mert ezt kartellezésnek tekintették. Végül belátták, hogy a versenyt az sérti, ha valaki törvénysértő módon működhet a piacon.Apénzintézeteknélmár jellemző az 1000-1200 forintos óránkénti vállalási díj, miközben a piacon ennek feléért is magát vállalkozás, de ez utóbbi díjból már adót, járulékokat nem lehet kifizetni, tehát ezek a cégek ügyeskednek. Emellett önmagában komoly kockázatot jelent az alulfizetett őr. A bankszektorban ezt már felismerték, ott nem engedik a feketefoglalkoztatást. Miközben egyes számítások szerint a szektorban dolgozók 76 százalékát szabálytalanul, 49 százalékát pedig feketén foglalkoztatnak.A mértéketjelzi, hogy a gazdaságot kifehérítő csomag részeként bevezetett nulla adóigazolás nyomán 7200 vagyonvédelmi cégből 3700 eltűnt a piacról. Néhányan próbáltak újraalakulni, de ezt sikerült megakadályozni. Ebben a szektorban 120 ezren dolgoznak, nem akarjuk ellehetetleníteni a szakmát, de védeni kell a tisztességesen dolgozókat - szögezte le.
-Úgy látom, elmozdultunk a holtpontról, ha nem is javul mindenki helyzete azonnal, de lassan előrelépünk. Sok cég keres biztonsági őrt, miközben rengeteg közülük az állás nélküli. Ajól képzett, megbízható szakember már hiánycikk, de nehéz rávenni a biztonsági őröket, hogy képezzék magukat, mert a havi 3-400 órás munka mellett a tanulás nagy teher - ismerte el a kamara országos elnöke.
Néhány hete ártatlanul gyanúsítottak meg két fiatal lányt egy szolnoki ruhaüzletben. A biztonsági őr szúrta ki őket, az üzletvezető előtt kellett levetkőzniük.
- A lányom és a barátnője ruhát mentek vásárolni az egyik szolnoki üzletbe. Válogattak a holmik közül, egyikük talált is két megfelelőt magának — kezdte történetét a szolnoki Sárándiné Zsemlye Etelka.
Azután elindultak a kijárat felé, ahol a biztonsági kapu is van, de nem jutottak el odáig.
— A biztonsági őr felszólította őket, hogy menjenek hátra. Ott az üzletvezető hölgy előtt le kellett vetniük a holmijukat az alsóneműjükig — folytatta felháborodottságtól reszkető hangon az édesanya.
Mint azt megtudtuk, a lányoknál nem találtak semmit — Miután „elengedték” őket, azonnal felhívott a lányom. Megkértem, maradjon ott, mindjárt odamegyek — mondta Etelka.
A két fiatallal együtt visszament az üzletbe, hogy tisztázzák a helyzetet. A biztonsági őrt és az üzletvezetőt is kérdőre vonta az esettel kapcsolatban. — Azt mondtam nekik, hogy ha ki van függesztve, illetve van olyan előírásuk, amely a vetkőztetésre feljogosít, nem szólok semmit. Ám nem tudtak ilyet mutatni — jelezte az anya. Hozzátette: a biztonsági őr nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért gyanúsította meg lopással a lányokat. Sárándiné szerint az őr arra hivatkozott, hogy előző nap két másik lány kísérletet tett arra, hogy az üzletből holmikat tulajdonítsanak el. Akkor a rendőrség azt javasolta a bolt védelmével megbízott személynek, hogy fokozottan figyeljen oda. Ő pedig úgy tűnik, megfogadta ezt a tanácsot. Sőt az őr azt is kijelentette, hogy a bolt magánterület, így jogukban állt a fiatalok átvizsgálása. — Megkérdeztem az őr nevét, de nem árulta el. Azt válaszolta, mivel nem vagyok hivatalos személy, így nem köteles megmondani nekem — ecsetelte a hölgy. Az esetről készült jegyzőkönyvet is kérte az édesanya, de nem volt olyan feljegyzés. Azt mondták neki, mivel nem történt semmi, nem kötelesek írásos dokumentumot készíteni. Ekkor kérte a panaszkönyvet, amibe beleírta a történteket. Az őr nem volt hajlandó azt aláírni, csak az üzletvezető. A Sárándiné Zsemlye Etelka által elmondott esettel kapcsolatban megkerestük az érintett üzletet is. Az ügyben nem kívántak nyilatkozni, de annyit közöltek, hogy alapos gyanú miatt hívták félre a két lányt. A biztonsági őr gyanú esetén sem vetkőztethet
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztünk egy szakembert, milyen felkészítést kapnak, illetve mit tehetnek meg a biztonsági őrök? — Általában tanfolyamfüggő, hogy milyen a felkészültségük. Elvileg a tananyagban szerepel a pszichológiai felkészítés is, ám sajnos nem mindenhol fektetnek rá kellő hangsúlyt — felelte megkeresésünkre egy biztonságtechnikai szakértő. — Nagy anyagi kockázatú üzletekben, mint például ékszerboltban vagy bankban, lehetőségük van a biztonsági őröknek, hogy gyanú esetén korlátozzák az illető személyi szabadságát, s ne engedjék közterületre, míg a rendőrség kiérkezik. Csomag és ruházat átvizsgálására van általában jogosítványa egy biztonsági őrnek. Ám ez nem azonos a motozással, mely a testüregvizsgálatot is magában foglalja. A biztonsági őr még a ruha zsebébe, táskába sem nyúlhat bele, csak felszólíthatja a gyanús személyt, hogy pakoljon ki belőlük. A vizsgálatot csak azonos nemű őr végezheti, más nemű még a helyiségben sem tartózkodhat. Levetkőztetni pedig egyszerűen tilos. Ha ez mégis előfordulna, ennek elszenvedője azonnal tegyen feljelentést a rendőrségen. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, nem történt semmi rendkívüli esemény, illik elnézést kérni az okozott kellemetlenség miatt.
- . - . - . -
Dr. Szövényi György - a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkárának – a www.securifocus.hu részére megküldött véleménye a fenti cikkel kapcsolatban:
"Az„egy biztonsági szakértő” nyilatkozataként közzétett információ egyik kulcsmondata nem felel meg a valóságnak.
Az ominózus „szakértői” nyilatkozatrész így hangzik: „Nagy anyagi kockázatú üzletekben, mint például ékszerboltban vagy bankban, lehetőségük van a biztonsági őröknek, hogy gyanú esetén korlátozzák az illető személyi szabadságát, s ne engedjék közterületre, míg a rendőrség kiérkezik.” Bizony, az a vagyonőr, aki erre a „szakvéleményre” alapozva jár el, egy-kettőre a bíróságon találhatja magát személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, amely alapesetben három évig, ha azonban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. Hangsúlyozni kell, hogy személyi szabadságot korlátozó intézkedésként a vagyonőr kizárólag a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogására és – a vagyonvédelmi törvény szavával élve – az elkövető birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolog, illetve támadásra alkalmas eszköz elvételére jogosult. Köteles azonban az elfogott személyt, és a tőle elvett dolgokat haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, nyomban értesítenie kell a hatóságot.
A Legfelsőbb Bíróság EBH2006. 1496 döntése értelmében tetten érésnek az az eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében viszi véghez a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. A Legfelsőbb bírósági döntés az elfogás alapjául szolgáló „bűncselekmény” értelmezésére vonatkozóan is megfogalmazza álláspontját. Eszerint az elfogás jogalapja szempontjából bűncselekményen minden olyan magatartás értendő, amely a Btk. Különös Részében rögzített valamely törvényi tényállásba beilleszthető, függetlenül attól, hogy az ilyen cselekménynek van-e szabálysértési alakzata. A közvélekedéssel szemben tehát az elfogás kapcsán nem kell vizsgálni, hogy az ellopni tervezett dolog értéke meghaladja-e a szabálysértési értékhatárt (jelenleg 20.000 Ft) vagy sem."
Kollektív biztosítás Munkahelyi baleset- és életbiztosítás budapesti kamarai tagok részére 2009. december 1-től. (Generali-Providencia Biztosító Zrt.)
Edzőtermi kedvezmény
A kedvezményes látogatási jegyek havonta maximum 10 esetre kérhetők. A kedvezményt az érdeklődő kamarai tagok a 2010. évben maximum 3x10 alkalomra, havi bontásban kérhetik. (Gildamax I–V. & B.L.P. Muscle Sport Kft.)
Üdülési kedvezmény
A Budapesti Szervezet elnöksége 2010. június hónaptól kezdve ismét támogatni kívánja a rászoruló tagjai és családtagjaik pihenését a szállásköltség és az idegenforgalmi adó megfizetésével. (helyszín: Ifi Szálló 2481 Velence, Tópart út 51.)
Jogsegély-szolgálat
Dr. Rózsa Mária ügyvédasszony minden hétfőn 13 órától 16 óráig fogadja a jogi tanácsadásra rászoruló tagjainkat.
Együttműködési megállapodás a Chevrolet Gyulai márkakereskedéssel
A megállapodás értelmében flottakedvezményt nyújt autóvásárlási, -bérlési és szervizszolgáltatásaiból a budapesti kamarai tagok, valamint egyenes ági leszármazottja részére.
- 10%-os szervizkedvezmény típustól és márkától függetlenül - A XVII. kerület Pesti út 8. szám alatt található non-stop autómosóban 50 %-os De Luxe mosási kedvezmény
- Autóvásárlás alkalmával, érvényes kamarai tagsági igazolvány felmutatásával kiemelt flotta partneri kedvezmény / a több autó vásárlása után járó céges kedvezményt, most Ön akár 1 autó esetében is megkapja/
- Autóbérlés esetén 30 % kedvezmény
Ingyenes állásközvetítés kamarai tagoknak
Aki állást keres, honlapunkon közvetlenül is válogathat az aktuális ajánlatok közül. A munkaadók pedig gyorsabban találhatnak gyakorlott, képzett munkaerőt, ha hirdetéseiket honlapunkra is feltöltik.
Horgászati együttműködési megállapodás a G.I.K.I. Kft-vel
A megállapodás értelmében a kamarai tagsági igazolvány felmutatásával a Halacska Horgászbolt(1148 Budapest, Szervián utca 18.) áraiból 10%-os kedvezményt nyújt, valamint a szervezett sporthorgász rendezvényeken –előzetes egyeztetés alapján – családtagjaikkal részt vehetnek.
balesetbiztosítási szerződés az egyéni vállalkozók javára, figyelemmel a 2005. évi CXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdésére
felelősségbiztosítási szerződés megkötésének a lehetősége az ügyfélszolgálaton
saját tagjaink számára ingyenes sportrendezvény- illetve rendezvény-biztosító tanfolyamok
kompetencia-felmérés és munkaerő-közvetítés a szervezet által létesített Vezér-Őr Kft-ben
álláshirdetések és tájékoztatók kedvezményes lehetőségekről az ügyfélszolgálaton
évente egy vagy két vagyonőri nap szervezése a tagok és családjuk részére, ingyenes programmal és vendéglátással
évente lövészversenyek rendezése ingyenes részvétellel (a jogszabályban írt feltételekkel rendelkezők számára)
kedvezményes családi kempingezés a Duna-kanyarban
jogsegélyszolgálat
rendszeres tájékoztatás aktuális szakmai, jogi, munkaügyi kérdésekben a Pest-Őr című kiadványban és a szervezet honlapján
indokolt esetben egyedi segélynyújtás alapítványon keresztül (ha az országos segélyalap nem vehető igénybe)
az első magyar biztonságvédelmi bibliográfia térítésmentes biztosítása az igénylők számára
szerződés-nyilvántartó naplók térítésmentes biztosítása (a rendőrkapitányságokra kihelyezve)
szakmai kiadványok, szabványok megtekintése a hivatalos helyiségben
internet-hozzáférés a szervezet hivatalos helyiségében
A szervezet Pest-Őr c. kiadványa évente négy alkalommal – vagy három alkalommal, ekkor az egyik szám dupla terjedelemben – jelenik meg, amit minden tagunk ingyenesen megkap
Régiós non-profit Kft-n keresztül irodaszer vásárlási, informatikai, banki szolgáltatások kedvezménnyel
Szakmai kiállításokon való részvételi lehetőség biztosítása
Tájékoztatás e-mailben kamarai hírekről
Szent Hubertus Kft. - Vadászbolt (Kaposvár, Fő u. 40., +36-82/430-099) - Érvényes kamarai tagsági igazolvánnyal 8% kedvezménnyel vásárolhat a bolt teljes kínálatából. Ruházat, gázriasztó fegyverek, éles lőfegyver (marok, vadász), lőszerek, lábbelik, gázsprayk illetve különböző tokok (fegyver, igazolvány) stb...
Ruha Világ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Amadeus - Zalaegerszeg, Kosztolányi út 3/B) tagjaink és családtagjaik is cipővásárlás esetén 10 % kedvezményre jogosultak kamarai igazolványuk bemutatásával.
Galeri Étterem és Söröző étel-ital fogyasztás esetén 5% kedvezményt biztosít tagjaink részére (kedvezmény a menüsorra nem vonatkozik)
Pitvar Vendéglő tagjaink részére étel-ital fogyasztása esetén 5% kedvezményt biztosít. Az árkedvezmény Panzió igénybevétele esetén is jár (kedvezmény a menüsorra nem vonatkozik).
Gyuri Csárda étel-ital fogyasztása esetén 5% kedvezményt biztosít tagjaink részére. Az árkedvezmény panzió igénybevétele esetén is jár.
AGIP üzemanyagtöltő állomás Zalaegerszeg, Göcseji út 37. (temetővel szemben) tagjainknak literenként 5 Ft kedvezményt biztosít tagsági kártya ellenében.
Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. Zalaegerszeg, Balatoni út 10., Szombathely Rozsnyó u. 1. szám alatti áruházban minden hónap 3. hétvégéjén - Péntek, Szombat, Vasárnap - 10%-os kedvezménnyel vásárolhatnak tagjaink tagsági igazolványukkal. A kedvezmény az akciós árukra is vonatkozik! Például: ha akcióban 10%-os kedvezmény van megjelölve, akkor tagjainkat ezen felül illeti meg plusz 10% kedvezmény. Nem vonatkozik a kedvezményes vásárlás: élelmiszer, dohányáru, tégla, cserép vételekor.
Tiroli Kert Vendéglátóipari Bt. (Horváth Kert, Nagykanizsa, Tersánczky u. 15.) a fogyasztott étel-ital árából 5% kedvezményt ad.
Az SZVMSZK Hajdú-Bihar Megyei Szervezete2010. május 29-én délelőtt 10 órától este 10 óráig majálist tart, melyre tisztelettel meghívja tagjait és családtagjaikat!
A majális helyszíne:Kerekestelepi Fürdő (Debrecen Szávay Gy. utca 22.)
A rendezvény zártkörű lesz, ezen a napon a fürdőbe csak a kamarai tagok, illetve családtagjaik, valamint a velük érkező vendégeik léphetnek be. A belépés ingyenes!
A résztvevők térítésmentesen használhatják az öltözőket, a két meleg és az egy hideg vizes medencét, a két fedett teniszpályát, focipályát, valamint a játszóteret. A fürdő területén felállításra kerül egy kétszáz személyes sátor az étkezések lebonyolítására. A program délelőtt 10 órakor mazsorettek zenés felvonulásával kezdődik.
A nap folyamán a gyerekek és a felnőttek is különböző, játékos ügyességi- és sportvetélkedőkön mérhetik össze tudásukat, nyereményekért. (foci, tenisz, asztalitenisz, tollaslabda, úszás, légfegyveres lövészet, kötélpálya, stb.)
Ismét lesz a gyerekeknek arcfestés, hajfonás és kézműves foglalkozás, a férfaknak sörivó verseny, a hölgyeknek hajvasalás, hajrakás, arcmasszázs!
A szervezők várják azok jelentkezését, akik a főzőversenyen indulni kívánnak! A csapatok lehetnek családi, baráti társaság vagy céges. A főzés bográcsban vagy üstben történik, a főzendő mennyiség az induló csapatok számától, illetve a majálisra jelentkezők létszámától függ! A versenyen a rendezők által biztosított alapanyagból minden indulónak sertéspörköltöt kell készíteni. Azt eszünk, amit a csapatok főznek! (Az indulók részletes tájékoztatást kapnak.)
Az ebéd a kamarai tagok és családjuk részéreelőzetes jelentkezés, egyeztetés esetén ingyenes, vendégeik étkezése a fürdő területén működő büfében és étteremben biztosított. (Természetesen a résztvevők az otthonról hozott ételt-italt behozhatják!) A programot este hét órától élőzenés fürdőbál zárja! A majálisra 2010. május 20-ig lehetjelentkezni!!
Levél: „A hirdetés, ami felkeltette az érdeklődésemet – mivel furcsának találtam, hogy valaki pénzt kérjen ilyen indokkal, ráadásul konkrét név, s elérhetőség megjelölése nélkül - , ígyszól:
Ausztriába keresünkbiztonsági őröket!!! A munka június elsején kezdődne, pályázati úton lehet jelentkezni rá. A pályázat elkészítési költsége 9000 forint. Jelentkezés: e-mailben, csatolva a vagyonőri bizonyítványt és a fényképes önéletrajzot. Az elbírálás 10 munkanapon belül történik. A pályázat elkészítési költségét a megadott számlaszámra lehet befizetni! Kérjük, a befizetésről szóló igazolást őrizze meg! Kérjük a közlemény rovatba írja be: pályázati költség!!! Telefonos és e-mail elérhetőség szükséges. A fizetés várhatóan kb. 1500 euró. A szállást a munkáltató biztosítja!
Nem tudom, hogy mit gondolt a hirdető? Hogy a munkát keresők csak úgy átutalnakmajd neki kilencezer forintot, s azt se tudják kinek, s miért? „
Továbbra is csak azt lehet tanácsolni, hogy pénzt egy esetleges állásért sose fizess! (Bármilyen okra hivatkozva is kérjék azt: regisztrációs díj, pályázati költség, adminisztrációs költség.... stb....stb...)
Sok vagyonvédelemben érdekelt cég tulajdonosi körét, illetve magukat a vagyonőröket is foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon mit hoz számukra a 2010-es év, illetve milyen változásokra lehet számítani a szakmában? A Vagyonőr Újság munkatársa ebben a témakörben beszélgetett Dr. Hatala Józseffel, a piacvezetőnek számító Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgató helyettesével.
Vágjunk mindjárt a téma közepébe, milyen folyamatok zajlanak most a vagyonvédelmi piacon?
- Általánosan megfigyelhető a megrendelések számának csökkenése. A pénzügyi válság következtében csökkentek az építkezések, tehát kevesebb új ingatlant kell őrizni. A már meglévő területeken pedig a megbízók a szolgálatot teljesítő őrök létszámának redukálásával reagáltak a nehéz gazdasági helyzetre. Ez azt jelenti, hogy a megmaradt állományra nyilvánvalóan több feladat hárul, ezért kamerák, beléptetőrendszerek telepítésével próbálják az üzemeltetők a biztonsági szintet fenntartani.
Mit tehetnek a vagyonőrök ebben a helyzetben?
- A vagyonvédelmi szakma mindig menekülési utat jelentett az átmenetileg vagy tartósan munkanélküliek számára. Mára eljutottunk odáig, hogy jelentős túlkínálat van a munkaerőpiacon, így könnyebben lehet válogatni. A mennyiségileg csökkenő kereslet ugyanakkor növekvő minőségi elvárásokat hozott. Tehát az eddigi általános követelmények, mint jó megjelenés, kommunikációkészség, személyes ápoltság már nem mindig elegendőek. Egyre nagyobb szükség van a számítástechnikai ismeretekre - hogy a már említett technikát kezelni tudják -, illetve a nyelvismeret is egyre inkább elengedhetetlen. Továbbra is főleg az angol nyelvtudást részesítik előnyben a megbízók.
A valódi beszédkészség és a számítógépes ismeret hiánya régóta probléma a munkavállalóknál. Az utóbbi időben történt-e valamilyen pozitív elmozdulás ezen a terén?
- Szerencsére igen, főleg a fiatalabb korosztálynál, akik már iskoláikban megkapták ezeket a képzéseket. A többieknek azonban maguknak kell gondoskodniuk ezen ismeretek megszerzéséről, ha nem akarnak kiszorulni a munkaerőpiacról.
Tehát tanulni, tanulni, tanulni! Negatívum a fiatalokkal kapcsolatban?
- Érezhető náluk a sorkatonai szolgálat hiánya, sok a fegyelmezési probléma velük, de majd beleszoknak.
Mire számíthatnak a biztonsági cégek a jövőben?
- A kisebb cégek közül többen sajnos el kell, hogy hagyják a piacot. Ennek nem csak a megrendelések csökkenése az oka, hanem az is, hogy egyre több pályázat, megbízás kizárja az alvállalkozások igénybevételét. A nagy biztonsági cégek, ha nyerni akarnak, kénytelenek önállóan, alvállalkozók nélkül ellátni a megbízásokat. Egyéni vállalkozók terén viszont újra nőtt a kereslet, mivel alkalmazásukat nem zárják ki ezek a szerződések.
Csakhogy az illetékes hatóságok egyszer ezeket már kényszervállalkozóknak minősítették, tehát nem valószínű, hogy újbóli tömeges elterjedésüknek nagyon örülnének!
- Véleményem szerint minőségi munkát csak alkalmazotti státuszban lévő, rendezett körülmények között dolgozó munkavállalóktól lehet elvárni. Ami pedig az állami szerveket illeti, azok értelemszerűen megkövetelik a törvényes foglalkoztatást, ugyanakkor az általuk kiírt őrzési pályázatok is olyan megbízási díjakon kelnek el, amiből nyilvánvalóan nem lehet kigazdálkodni a járulékokat. Véleményem szerint ez eléggé álságos magatartás.
Mostanában több fórum, például a szakmai kamara is közzétett egy számítást, amely szerint 918 Ft/óra vállalási díjból lehet kigazdálkodni minden szükséges költséget.
- A mi számításaink szerint még ez sem elegendő minden kötelezettség teljesítéséhez. Nem beszélve arról, hogy az Ön által említett kalkulációban csak az alkalmazottak munkabérére és járulékaira számolva jött ki ez az eredmény. De hol marad akkor még a cég rezsije, illetve nyeresége? Senkitől sem várható el, hogy vállalkozást működtessen nyereség nélkül. Szerintem körülbelül 1300 Ft/óra lenne a reális vállalási díj.
Ha már megemlítettük a kamarát, mi a véleménye erről a szervezetről? Mostanában elég sok kritika éri, sokan szorgalmazzák a megszüntetését, vagy legalábbis az átalakítását.
- Véleményem szerint a szakmai kamara elve jó, de a gyakorlatban nem működik megfelelően. Több jogosítvánnyal kellene felruházni, ha elvárjuk tőle a valódi eredményeket. Ráadásul a kormányzat részéről is meg kell hogy legyen az együttműködési szándék, hiszen nincs értelme tanácsot adni, ha a döntéshozó nem fogadja meg, nem veszi figyelembe. Elég csak az új fegyvertörvényre gondolni, amit hosszas egyeztetés előzött meg, mégis kihagyták belőle a vagyonvédelmi cégeket és a jogi fegyver kategóriát.
Többen bírálják a kamarát azért, mivel vezetőségében vagyonvédelmi cégek tulajdonosai kaptak helyet. Állítólag ezért nem képviselik eléggé a munkavállalók érdekeit.
- Szerintem ezen az alapon nem szabad kizárni őket, mivel sokan közülük valóban értenek a szakmájukhoz és érdemes odafigyelni a tanácsaikra. Persze mindig lesz olyan cégvezető, akit csak a gyors haszonszerzés motivál, de ne öntsük ki a gyereket is a fürdővízzel együtt. Ami pedig az érdekképviseletet illeti, a kamara egy szakmai testület, munkajogi viták rendezésében a szakszervezetek illetékesek, nekik kell felnőni a feladathoz.
Múlt hétvégén rendezték meg az I. Miss Security versenyt Győrben. Az országos megmérettetésre több százan jelentkeztek. A legszebb 25 hölgyet a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara honlapján leadott szavazatokkal lehetett kiválasztani. Az így továbbjutott versenyzők pénteken felkészítő táborban vettek részt, ahol elsajátíthatják a sminkelés, a frizurakészítés és a színpadi mozgást alapjait. Szombaton a döntőn pedig formaruhában, társasági öltözetben és kétrészes kis ruhában is bemutatkoztak. A plasztikai sebészből, színésznőből és kamarai tagból álló zsűri a szép mozgást, a kisugárzást és a kommunikációs képességet értékelte. Az első helyezett a Békés megyei Korcsokné Haba Zsuzsanna lett. A királynő mellett négy udvarhölgyet is választottak.
Keikan Securityről Bajvan Szerdára változtatták annak a kft.-nek a nevét, amely Demján Sándor cégénél alvállalkozóként, feketén dolgoztatott biztonsági embereket. A Keikan csődbe ment, és a felszámolások lebonyolítására vállalkozó cég jelképes összegért vette meg. A cég egy tatabányai címre mintegy 200 bedőlt és felszámolásra váró vállalkozást regisztrált, a Bajvan Szerdához hasonló beszédes nevekkel: Agyő Április, Kacifánt Citrom, Lúzer Május stb. Egy felszámoló szerint mindez a „vagyonkimentést és a köztartozást felhalmozó cégek tisztára mosását szolgálhatja.”
A Keikan Security biztonsági céggel szemben még tavaly, „munkáltatással elkövetett adócsalás” miatt indított vizsgálatot a vám- és pénzügyőrség, miután feljelentés érkezett hozzájuk arról, hogy a vállalkozás bejelentés nélkül foglalkoztat embereket. Nem is akárhol, hanem az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó,Demján Sándor érdekeltségeit védő Bank Biztonság Bizalom Zrt.-nél.A Keikan biztonsági őrei, az alvállalkozás keretében, néhány hónapig a fővárosi West End City Center területén teljesítettek szolgálatot.
A Keikannál nemcsak a pénzügyőrség talált problémákat, hanem az adóhivatal és a munkaügyi főfelügyelet is, az utóbbi húszmillió forint bírságot szabott ki. A Keikan jelenleg már felszámolás alatt áll, mint Bajvan Szerda Kft. A vállalkozás tavaly áprilisban a korábbi tulajdonosoktól Jakics Mónikához és Erdélyi Józsefhez került a Tatabánya, Komárom út 31. szám alá.
Csakhogy a Komáromi út 31.-be másik tizenkilenc, különösebbnél különösebb nevű kft. is be van jelentve. Található itt – a cégnyilvántartás szerint – Agyő Április, Ajjaj 14, Bedőlt Bau, Bedőlt Álbau, Biznyisz Szeptember, Finito November, Fuccs Hármas, Hasztalan Egyes, Hűhó 13, Kacifánt Citrom, Káosz Béta, Konyec Június, Lúzer Május, No komment egyes, Sokasara Sárkány és Templom Egere 1, hogy csak néhányat megemlítsünk a listáról.
Az egyik cégvezető, Jakics Mónika szerint nincs ebben semmi különös. Ő és élettársa jelképes áron, 5 forintért megveszik a már nem működő, gazdasági tevékenységet nem folytató vállalkozásokat, és elvégzik a felszámoltatásukat. „Nekünk nincs se százmillió forintunk, se olyan erős politikai kapcsolatunk, hogy bekerüljünk a felszámolók közé, ezért találtuk ki ezt a megoldást.” A hvg.hu-nak elmondta, nekik arra kellenek a cégek, hogy referenciával szolgáljanak más tevékenységekhez, többek között cégalapításhoz.
Költségük nincs sok rajta – jegyezte meg –, legfeljebb annyi, amennyibe a cégek felszámolóihoz való egyszeri utazás kerül. „Olyan szintű kapcsolat alakult már a felszámolókkal, hogy az egyes ügyekben az egyszeri találkozás megteszi.” Sok jó tapasztalatot nem szereztek a szakma képviselőiről – tette hozzá Jakics, azt állítva, hogy számos eljárást – rendőrségit, adóhivatalit és vám- és pénzügyőrit – indítanak ellenük, mert találtak egy kiskaput, ami alapján dolgoznak.
A hvg.hu által megkérdezett felszámolók más megvilágításba helyezik az ügyet, többek szerint Jakicsékat lehetetlen elérni, nem veszik át a leveleket, lényegében nem tárgyalnak velük. A hatóságok pedig általában egyszerűen megszüntetik az ügyeket – állították forrásaink. Amelyik eljárás bírósági szakba jut, az is csak néhány tízezer, legfeljebb százezer forintos bírság kiszabásával végződik, ami pedig nem jelent visszatartó erőt a vagyonkimentések folytatásától, valamint a köztartozást felhalmozó cégek tisztára mosásától. „Ráadásul kétszáz cégnél a szándékosság talán már feltételezhető" – mondta a felszámoló.
Kiemelt kockázatúként kezelik a hatóságok, így a Vám- és Pénzügyőrség is azokat az egy címre bejegyzett cégeket, amelyek száma akár több száz is lehet, s amelyek egytől eddig felszámolás alatt állnak – közölte a hvg.hu-val Fröchlich Zsolt ezredes, a testület Központi Bűnüldözési Parancsnokságának parancsnokhelyettese. Megjegyezte, nem ismeretlen előttük a jelenség. „Ezekkel a vállalkozásokkal kapcsolatban felmerülhet a vagyonkimentés, az adócsalás vagy az, hogy amíg szükséges, altatják őket.”
Az ezredes furcsának találja a cégvezető hivatkozását, miszerint ők a cégek felszámoltatását ingyen csinálják, hiszen – mint mondta – csupán a postafiók fenntartásának is vannak költségei, egy vállalkozást pedig akkor érdemes működtetni, ha haszon van rajta. „Általánosságban megfogalmazott bejelentés esetén az APEH jár el, konkrétan, tényállás kapcsán pedig a Vám- és Pénzügyőrség is kezdeményezheti a vizsgálatot” – tette hozzá a parancsnokhelyettes.
A munkavállalók sokszor számolnak be arról, hogy hiába nyertek pert a bíróságon a munkaadójukkal szemben, hiába van kezükben jogerős végzés, mégis a megítélt pénzükhöz egyáltalán nem, vagy csak hosszú-hosszú évek elteltével tudnak hozzájutni.
Levél-1:”Az alvállalkozó több havi fizetésünket nem adta ki. Ezért a Kamarához fordultunk. Ott az ügyvéd segített nekünk kitölteni a szükséges papírokat, majd elküldtük az anyagot a munkaügyi bíróságra, majd kaptam is egy olyan papírt, hogy a 360000 forintról szóló követelésem jogerős, s végrehajtható. Most már csak az a kérdés, hogy kin, s hogyan hajtsuk be a tartozást????? Ez az egész egyre lehetetlenebb, kilátástalanabb ügynek látszik.Munkaadó a telephelyéről eltűnt, kommunikálni nem lehet velük, telefont nem veszi fel, leveleket nem veszi át….”
Levél-2: ”A fővállalkozó eleinte segítőkész volt, de amikor megtudta, hogy komolyan bíróságra akarom adni az alvállalkozót – mert a nála ledolgozott utolsó időszak fizetését nem fizette ki -, akkor megpróbáltak először szép szóval lebeszélni a pereskedésről, majd több fenyegető telefonhívást is kaptam. Ennek ellenére nem álltam el a pertől. 2 éve a bíróság meg is ítélt majdnem egymillió forintot a javamra. Ehhez azóta se tudtam hozzájutni.”
Ha valaki azt hiszi, hogy ez csak a vagyonvédelemben van így, akkor nagyon téved. Van egy ismerősöm, aki egy alapítványi iskolában dolgozott tanárként. Több kollégájával együtt kénytelenek voltak beperelni a munkaadójukat, miután hónapokig nem kaptak fizetést. A pert meg is nyerték, DE pénzt azóta se láttak – hiába ítéltek meg számukra is több millió forintokat -.
E történetekből is látszik, hogy sokszor a bírósági eljárás a történet egyszerűbb része, a nehezebbje aztán jön: a jogosan járó pénzt valahogy behajtani, megszerezni.
a nyitvatartási időre megnyitja a kiállító helyiségeket, a látogatók fogadása, a kiállításokon lévő műtárgyak felügyelete, a látogatók figyelemmel kísérése.
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény , valamint a A 150/1992. (XI.20) Kormány rendelet és a hatályos Kollektív Szerződés rendelkezései az irányadók.
Jelentkezési feltételek:
§8 Általános,
§magyar állampolgárság, büntetlen előélet
Benyújtandó iratok, igazolások:
§az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát, részletes önéletrajzot, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban 2010. május 20. napjától tölthető be.
A jelentkezés benyújtásának határideje: 2010. május 11.
A kiírással kapcsolatosan további információt Maul Józsefné nyújt, a 0672/514-040/107 -os telefonszámon.
A jelentkezések benyújtásának módja:
§Postai úton, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Pécs címére történő megküldésével (7621 Pécs, Káptalan u. 5. ). Kérjük a borítékon feltüntetni az azonosító számot: SZI/R/3993/2/2008, valamint a munkakör megnevezését: 7 fő teremőr. §Postai úton, a pályázatnak a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Pécs címére történő megküldésével (7621 Pécs, Káptalan utca 5. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: SZI/R/3993/2/2008, valamint a munkakör megnevezését: 7 fő teremőr.
§Elektronikus úton Maul Józsefné részére a maul.zsuzsa@jpm.hu E-mail címen keresztül Elektronikus úton részére a E-mail címen keresztül
A jelentkezések elbírálásának határideje: 2010. május 13.
Annyit ér egy rendelet, amennyit betartanak belőle. Hiába van szabályozva, hogy mennyi a minimálbér, illetve a garantált bérminimum,mégis gyakori eset, hogy a dolgozók ennél kevesebbet kapnak:
Levél: „Egy őrző-védő cégnél dolgozom, telephelyet őrzök óránként 340 forintért.A Kamara honlapján rajta van a 2010-es bérmegállapodás. Mikor megláttam, rögtön ki is nyomtattam, s másnap telefonon reklamáltam a főnökömnéla béremelésért. Ő azt válaszolta, hogy ne is számítsak magasabb órabérre. Ekkor felolvastam neki a rendeletet, erre azt mondta, hogy ne reklamáljak, mert sokan ennyiért is szívesen elvállalnák helyettem a munkát.”
Hirdetésekben is találkozhatunk a rendeletben előírtnál alacsonyabb órabérrel. (Ez számomra azt jelenti, hogy sokszor a munkaadók sem igazán vannak tudatában annak, hogy ezért akár meg is büntethetik őket.)
A 2010. január 1-jén hatályba lépett 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében:
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén
2010. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 73 500 Ft hetibér alkalmazása esetén 16 900 Ft napibér alkalmazása esetén 3 380 Ft órabér alkalmazása esetén 423 Ft.
A fentiektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 Ft hetibér alkalmazása esetén 20 600 Ft napibér alkalmazása esetén 4 120 Ft órabér alkalmazása esetén 515 Ft.
A problémám az - és amiért nagyon fel vagyok háborodva –, hogy az önkormányzatnál senki sem tájékoztat azokróla jogszabályokról, és senki se ad olyan munkaköri leírást, amik a munkánkra vonatkoznának.
A gondom az, hogy szerintem olyan feladatokat akar a polgármester ránk kényszeríteni, amik nem a mi feladataink lennének. Ezek a következők: a településhez tartozó határrészen (mezőn) járőrözés, az ott történő lopások felderítése,és ha látunk valamit, akkor annak a megakadályozása. Mikor kérdeztem tőle, hogy ha látunk valamit vagy tetten érünk valakit, akkor kit értesítsünk, azt válaszolta, hogy "Engem ne hívjatok! Hívjad a rendőrséget, úgyis te fogsz menni tanúskodni!" Tudomásom szerint erre nekünk nincs jogkörünk, és a mező védelme az a mezőőr feladata lenne, de nálunk az nincs.
Továbbá! Kötelezni akar arra, hogy szombaton és vasárnap is menjünk. Azt akarja, hogy minden éjjel - 11-től hajnali 3-ig - járőrözzünk. Most délután 5-től járőrözünk 11 óráig, és szombat/vasárnap vagyunk 4-4 órát. (összesen havi 168 órát dolgozunk)
A társamnak azt mondta pár nappal ezelőtt, hogy ha egy pár héten belül nem viszünk be valakit, vagy legalább egy feljelentést, megszünteti a munkánkat. Ráadásul naplót írat velünk. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy reméli, hogy nem egy időpont lesz beírva minden napra! Az a kérdésem, hogy mi is a kötelességünk, feladatunk, mert sehol nem találok róla semmilyen utalást?!?”
„A településőr az önkormányzat alkalmazásában álló munkavállaló, aki az előírt öltözetben és felszereléssel végzi tevékenységét, hatósági jogkörrel nem rendelkezik, kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.
Feladatai:
-A településen tevékenykedő hivatalos és közfeladatot ellátó személyek munkavégzésének támogatása.
-A különböző hivatalos őrszolgálatokhoz, rendvédelmi szervekhez, hatóságokhoz, közterület-felügyeletekhez kapcsolódó jelző tevékenység, szükség esetén intézkedés kezdeményezése az illetékes hatóságnál.
-A közvagyon helyben található tárgyainak (pl. parkok, játszóterek, középületek, utcabútorok, stb.) védelmében való közreműködés.
-Az önkormányzati rendeletek betartásának illetve betartatásának a bűnmegelőzési, tűzvédelmi, köztisztasági, településrendészeti célkitűzések megvalósításának hatékony támogatása.
-A településen tartandó rendezvények esetében közreműködés rendfenntartásban és forgalomirányításban.
-Természeti csapás, baleset, káreset, műszaki meghibásodás, egyéb veszélyhelyzet során közreműködés az összehangolt segítségnyújtásban, az élet- és vagyonmentésben, a helyreállítási munkálatokban és a rend helyreállításában.
-Az alkalmazó helyi önkormányzat által – a helyi közbiztonság javítása érdekében – meghatározott további feladatok végrehajtása.” /idézet: www.irm.hu /
Ebből következik, hogy a település határának őrzésével is meg lehet bízni a településőröket. Abban sincs semmi szabálytalan, ha a polgármester nem délelőtt, hanem éjszaka akarja őket járőröztetni. /A település vezetője ismeri a helyi viszonyokat, ő tudja, hogy hol, s mikor van a legnagyobb szükség az őrre./Naplót is vezettethet – a vagyonőrökkel is íratnak eseménynaplót - , ebben nincs semmi különös. S abban sincs semmi kivetnivaló, hogy az önkormányzat eredményt szeretne.
Hétköznapi vásárlásaink során kevés kellemetlenebb dolog történhet velünk, mint ha az üzlet biztonsági őre a pénztártól való távozás után megkér, hogy fáradjunk vele egy hátsó helységbe, és mutassuk be táskánk, zsebeink tartalmát. Sokan nem tudják, hogy az adott helyzetben milyen jogai, lehetőségei vannak a vásárlónak, és milyen eszközök között válogathatnak a biztonsági őrök, ha bolti lopásra gyanakszanak.
A biztonsági őr jogai
A 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól kimondja: a személy- és vagyonőrnek joga van megkérni a vásárlót arra, hogy igazolja magát, megkérdezheti, milyen célból tartózkodik az üzlet területén, és ha ezt a megtagadja, vagy nyilvánvalóan valótlanul nyilatkozik, kiparancsolhatja az üzletből. A vagyonvédelmet ellátó személyek mindazonáltal nem minősülnek hatóságnak, hatósági jogkörrel nem rendelkeznek: ha nem kívánjuk igazolni magunkat, nem is kötelezhetnek rá, legfeljebb hatósági személyt - pl. rendőrt - kérhetnek fel a személyazonosság megállapítására.
A biztonsági őrnek joga van csomagjaink bemutatását kérni, ha alapos gyanúja van arra, valamit eltulajdonítottunk az üzletből, és önként nem adjuk át a "szajrét".
Más a helyzet tettenérés esetén: ilyenkor a biztonsági őrnek joga van elfogni a tolvajt, a a bűncselekményből származó dolgokat, az elkövetéshez használt eszközöket elvenni tőle. Az elfogott személyt persze nem összekötözve hurcolják a pincébe: a tolvajt át kell adni az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak.
Mi történik, ha ellenállunk?
A személy-és vagyonőr a feladata ellátásához gázsprayt, gumibototot, lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, ezeket csak jogos védelmi helyzetben, végszükség esetén vetheti be. Törvényben meghatározott jogosultságait csak a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.
Az önkéntes hozzájárulás persze inkább a csomag átvizsgálásánál jöhet szóba, mint a gumibotozásnál. Az állampolgárnak alapvető és veleszületett joga van az emberi méltósághoz, ez a joga semmilyen körülmények között nem korlátozható; a személyi- és vagyonőröknek ezen jog szem előtt tartásával kell végezniük munkájukat. Ez azt is jelentheti, hogy a csomagok átvizsgálását nem a pénztárak mellett, mindenki szeme láttára végzik, erre rendszerint egy elkülönített helység áll rendelkezésre.
Fontos tudni, hogy a csomagjaink átvizsgálására jogosult a biztonsági őr, a ruházat átvizsgálására viszont nem: motozást csak rendőr végezhet. A csomagok átvizsgálását a biztonsági őr annak érintése nélkül (betekintéssel vagy kipakoltatással) végezheti.
A biztonsági őrök nem minősülnek hatóságnak vagy közszolgáltatónak, velük kapcsolatban ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a törvény szerint nincs hatásköre. A 2008. március 15-i, valamint a 2009. júniusi válogatott futballmeccsek azonban állami, önkormányzati rendezvénynek tekinthető események voltak, ahol egyébként személy- és vagyonőrök is közreműködtek a biztosításban. Ezek kapcsán a biztos állásfoglalásokat adott ki; az Országgyűlési Biztos Hivatalának sajtóosztálya a személy- és vagyonőri feladatok ellátásával kapcsolatos ezen korábbi ügyekben kialakított állásfoglalásokat rendelkezésünkre bocsátotta.
Ez alapján a személy- és vagyonőr személyi szabadságot korlátozó intézkedést - különösen fizikai kényszert - nem alkalmazhat akkor, ha a vásárló önként nem hajlandó csomagját megmutatni, ehhez minden esetben rendőrség közreműködését kell igénybe vennie.
A vagyonőr "jogellenes intézkedésével" szemben a polgárnak lehetősége van bírósághoz fordulni, feljelentést tenni, vagy polgári peres eljárást indítani, de ez - különösen a rendőri intézkedés elleni panasszal összemérve - nem tekinthető tényleges, valódi garanciának - olvasható a biztos korábbi állásfoglalásában.
Hogyan előzzük meg a bajt?
A törvényben leírtak tehát bizonyos esetekben a biztonsági őr mérlegelésére bízzák a megfelelő eljárás kiválasztását, más esetekben a szintén nehezen megfogható alapos gyanú, illetve "megalapozottan feltehető" kitétel az irányadó.
Általános tanácsként azt mondhatjuk: ha nem vagyunk bűnösök, és a biztonsági személyzet udvarias kéréssel fordul hozzánk, teljesítsük azt: mutassuk be például táskánkat, ha nincs rejtegetnivalónk. Ha azonban bármilyen okból kifogásunk van az intézkedés ellen, kérjük, hogy hívjanak a helyszínre rendőrt, vagy hívjunk egyet mi magunk.
A kellemetlen helyzeteket könnyebben elkerülhetjük, ha már belépéskor bepillantást engedünk nagyobb méretű táskáink tartalmába, jelezzük, ha máshol vásárolt termékeket viszünk be az üzletbe.
Ha már belépéskor megkérnek arra, hogy mutassuk be táskánk tartalmát, és ezt visszautasítjuk, a biztonsági őrnek joga van megakadályozni, hogy belépjünk az üzletbe. Erről azonban, valamint a többi foganatosítható intézkedésről, a tiltott tárgyakról, az elektronikus biztonsági rendszerekről, kamerákról a törvény értelmében jól látható helyen, részletesen tájékoztatni kell a vásárlókat. A tájékoztatásban szerepelnie kell a jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról is.
Biztonsági őrre márpedig szükség van
Azt mindenesetre senki sem vitathatja, hogy a személy- és vagyonőrök munkája elendedhetetlen a kisebb-nagyobb üzletek működtetéséhez. Bár a cégek nem szívesen nyilatkoznak a bolti lopások okozta károk mértékéről, a Tesco sajtóosztálya megdöbbentő adatokat bocsátott szerkesztőségünk rendelkezésére.
Mint a www.privatbankar.hu megtudta: a Tesco áruházaiban sajnos elég gyakoriak a bolti lopások. Országszerte összesítve a szarkák által okozott kár elérheti a több százmillió forintot is. Ez a hatalmas összeg annak ellenére jön össze, hogy a biztonsági szolgálat emberei évente egy közepes méretű város lakosságának megfelelő mennyiségű tolvajt fognak el: ez több tízezer tetten ért főt jelent.
Top 100 visszaeső cég - munkaügyi bírság legtöbbször -
Munkaügyi jogsértéseket elkövető vállalkozásokról készített összeállítást a feketelista.hu. A száz cég nevét tartalmazó lista arról tanúskodik, hogy a szigorodó ellenőrzések dacára növekszik a munkahelyi vétségek száma. A cégek egy része még mindig a hatósági előírások kijátszásával, feketén alkalmazott munkaerővel, a munkavédelmi előírások mellőzésével próbál versenyelőnyhöz jutni a tisztességes vállalkozók ellenében. Sajnálatos módon a mind gyakoribb ellenőrzést követő elmarasztalások sem riasztják el a csalókat.
2010. május 1. napjától kezdődően a cselekvőképesség igazolása tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala nyilvántartásából történő adattovábbítás térítésmentes a természetes személyek részére is, tehát a – jelenlegi gyakorlattól eltérően - nem kell ezért külön költségtérítést fizetni!
Jogi alapja: a gondnokoltak és a gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 15. § (1) bekezdése.
Info forrása: http://www.szvmszk.hu/index.php?pg=hirek&do=read&newsID=81
További változás: 2012. január elsejétől a cselekvőképességi igazolást kiadó Hivatal neve megváltozott, már nem Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala - tehát már nem OITH - . Az új név: Országos Bírósági Hivatal - OBH -!!!!
Utolsó kommentek