A megbízók a válság miatt először csökkentették a vagyonvédelemre fordított pénzt, de  hamar kiderült, drága lett az olcsó, mert a gyengén fizetett őr gyengén dolgozik  - kezdte Német Ferenc  - Nem akadályozza meg a lopásokat vagy épp elriasztja a vevőket a fellépésével.

A szakma a működését szabályozó 2005-ben elfogadott törvény finomítását szeretné elérni. Nemzeti rendészeti stratégiában fogalmazták meg 2008-ban, hogy mely biztonsági szervezetnek mi a feladata. Mi tartozik a rendőrségre, mi a civil biztonsági szolgálatokra. Ezeknek a feladatoknak hol a határa, és miként legyen a kapcsolódási pontokon zökkenőmentes az együttműködés. A dokumentum nem került a parlament elé, pedig ehhez igazodva lehetne megalkotni az új magánbiztonsági törvényt, figyelembe véve benne az uniós elvárásokat is.

-  Jogokat, kötelezettségeket szeretnénk újra szabályoztatni. A magánbiztonsági cégek dolgozói munkájuk során állampolgárokkal szemben intézkednek, alkotmányos jogokat nem sérthetünk. Nem vehetünk át rendőrségtől jogosítványokat,  feladatunk  a megelőzés  és  az  őrzés.  Ám  a  bűnüldözés nem, noha megbízóink gyakran szeretnék errefelé tágítani a kört - mondta Német.

A jelenlegi szabályozást is több helyen pontosítanák.  - Meg kellene határozni a kötelező védelmi szinteket az egyes ágazatokban  - említette.  - A kritikus infrastruktúrák, kommunikáció, energiaszektor, közlekedés, ivóvízellátás védelmi feladatait. Ezek zöme ugyanis privatizált, és gazdasági visszaeséskor az első költség, amit lefaragnak, az az őrzés-védelem. Ezzel viszont a  cég biztonsága és ezzel közvetve az állam működése, az emberek ellátása kerülhet veszélybe. Tehát elő kellene írni a kötelező és megfelelő színvonalú védelmet. Be kell vezetni a biztonsági cégek minősítését, ami meghatározná, hogy ki, milyen feladat ellátására alkalmas.

Német Ferenc sikerként említette, hogy a közbeszerzési törvény módosításával elérték a feketefoglalkoztatás visszaszorítását, mert kimondták, nem lehet érvényes az az ár, ami jelentősen eltér a szakmai szervezetek ajánlott árától.  - Mi csak annyit mondunk meg, mi a legkisebb összeg, ami még tartalmazza a közterheket is. Ez ügyben sokat csatáztunk a versenyhivatallal, mert ezt kartellezésnek tekintették. Végül belátták, hogy a versenyt az sérti, ha valaki törvénysértő módon működhet a piacon.  A  pénzintézeteknél  már jellemző az 1000-1200 forintos óránkénti vállalási díj, miközben a piacon ennek feléért is magát vállalkozás, de ez utóbbi díjból már adót, járulékokat nem lehet kifizetni, tehát ezek a cégek ügyeskednek. Emellett önmagában komoly kockázatot jelent az alulfizetett őr. A bankszektorban ezt már felismerték, ott nem engedik a feketefoglalkoztatást. Miközben egyes számítások szerint a szektorban dolgozók 76 százalékát szabálytalanul, 49 százalékát pedig feketén foglalkoztatnak.  A mértéket  jelzi, hogy a gazdaságot kifehérítő csomag részeként bevezetett nulla adóigazolás nyomán 7200 vagyonvédelmi cégből 3700 eltűnt a piacról. Néhányan próbáltak újraalakulni, de ezt sikerült megakadályozni. Ebben a szektorban 120 ezren dolgoznak, nem akarjuk ellehetetleníteni a szakmát, de védeni kell a tisztességesen dolgozókat - szögezte le.

-  Úgy látom, elmozdultunk a holtpontról, ha nem is javul mindenki helyzete azonnal, de lassan előrelépünk. Sok cég keres biztonsági őrt, miközben rengeteg közülük az állás nélküli. A  jól képzett, megbízható szakember már hiánycikk, de nehéz rávenni a biztonsági őröket, hogy képezzék magukat, mert a havi 3-400 órás munka mellett a tanulás nagy teher - ismerte el a kamara országos elnöke.

Cikk forrása: http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/20100412_nekik_jol_jott_a_vasag