Néhány hete ártatlanul gyanúsítottak meg két fiatal lányt egy szolnoki ruhaüzletben. A biztonsági őr szúrta ki őket, az üzletvezető előtt kellett levetkőzniük.
- A lányom és a barátnője ruhát mentek vásárolni az egyik szolnoki üzletbe. Válogattak a holmik közül, egyikük talált is két megfelelőt magának — kezdte történetét a szolnoki Sárándiné Zsemlye Etelka.
Azután elindultak a kijárat felé, ahol a biztonsági kapu is van, de nem jutottak el odáig.
— A biztonsági őr felszólította őket, hogy menjenek hátra. Ott az üzletvezető hölgy előtt le kellett vetniük a holmijukat az alsóneműjükig — folytatta felháborodottságtól reszkető hangon az édesanya.
Mint azt megtudtuk, a lányoknál nem találtak semmit
— Miután „elengedték” őket, azonnal felhívott a lányom. Megkértem, maradjon ott, mindjárt odamegyek — mondta Etelka.
A két fiatallal együtt visszament az üzletbe, hogy tisztázzák a helyzetet. A biztonsági őrt és az üzletvezetőt is kérdőre vonta az esettel kapcsolatban. — Azt mondtam nekik, hogy ha ki van függesztve, illetve van olyan előírásuk, amely a vetkőztetésre feljogosít, nem szólok semmit. Ám nem tudtak ilyet mutatni — jelezte az anya.
Hozzátette: a biztonsági őr nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért gyanúsította meg lopással a lányokat. Sárándiné szerint az őr arra hivatkozott, hogy előző nap két másik lány kísérletet tett arra, hogy az üzletből holmikat tulajdonítsanak el. Akkor a rendőrség azt javasolta a bolt védelmével megbízott személynek, hogy fokozottan figyeljen oda. Ő pedig úgy tűnik, megfogadta ezt a tanácsot. Sőt az őr azt is kijelentette, hogy a bolt magánterület, így jogukban állt a fiatalok átvizsgálása.
— Megkérdeztem az őr nevét, de nem árulta el. Azt válaszolta, mivel nem vagyok hivatalos személy, így nem köteles megmondani nekem — ecsetelte a hölgy.
Az esetről készült jegyzőkönyvet is kérte az édesanya, de nem volt olyan feljegyzés. Azt mondták neki, mivel nem történt semmi, nem kötelesek írásos dokumentumot készíteni. Ekkor kérte a panaszkönyvet, amibe beleírta a történteket. Az őr nem volt hajlandó azt aláírni, csak az üzletvezető.
A Sárándiné Zsemlye Etelka által elmondott esettel kapcsolatban megkerestük az érintett üzletet is. Az ügyben nem kívántak nyilatkozni, de annyit közöltek, hogy alapos gyanú miatt hívták félre a két lányt.
A biztonsági őr gyanú esetén sem vetkőztethet
Az üggyel kapcsolatban megkérdeztünk egy szakembert, milyen felkészítést kapnak, illetve mit tehetnek meg a biztonsági őrök?
— Általában tanfolyamfüggő, hogy milyen a felkészültségük. Elvileg a tananyagban szerepel a pszichológiai felkészítés is, ám sajnos nem mindenhol fektetnek rá kellő hangsúlyt — felelte megkeresésünkre egy biztonságtechnikai szakértő. — Nagy anyagi kockázatú üzletekben, mint például ékszerboltban vagy bankban, lehetőségük van a biztonsági őröknek, hogy gyanú esetén korlátozzák az illető személyi szabadságát, s ne engedjék közterületre, míg a rendőrség kiérkezik. Csomag és ruházat átvizsgálására van általában jogosítványa egy biztonsági őrnek. Ám ez nem azonos a motozással, mely a testüregvizsgálatot is magában foglalja. A biztonsági őr még a ruha zsebébe, táskába sem nyúlhat bele, csak felszólíthatja a gyanús személyt, hogy pakoljon ki belőlük. A vizsgálatot csak azonos nemű őr végezheti, más nemű még a helyiségben sem tartózkodhat. Levetkőztetni pedig egyszerűen tilos. Ha ez mégis előfordulna, ennek elszenvedője azonnal tegyen feljelentést a rendőrségen. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, nem történt semmi rendkívüli esemény, illik elnézést kérni az okozott kellemetlenség miatt.
Dr. Szövényi György - a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület főtitkárának – a www.securifocus.hu részére megküldött véleménye a fenti cikkel kapcsolatban:
"Az „egy biztonsági szakértő” nyilatkozataként közzétett információ egyik kulcsmondata nem felel meg a valóságnak.
Az ominózus „szakértői” nyilatkozatrész így hangzik: „Nagy anyagi kockázatú üzletekben, mint például ékszerboltban vagy bankban, lehetőségük van a biztonsági őröknek, hogy gyanú esetén korlátozzák az illető személyi szabadságát, s ne engedjék közterületre, míg a rendőrség kiérkezik.” Bizony, az a vagyonőr, aki erre a „szakvéleményre” alapozva jár el, egy-kettőre a bíróságon találhatja magát személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, amely alapesetben három évig, ha azonban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény. Hangsúlyozni kell, hogy személyi szabadságot korlátozó intézkedésként a vagyonőr kizárólag a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogására és – a vagyonvédelmi törvény szavával élve – az elkövető birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolog, illetve támadásra alkalmas eszköz elvételére jogosult. Köteles azonban az elfogott személyt, és a tőle elvett dolgokat haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, nyomban értesítenie kell a hatóságot.
A Legfelsőbb Bíróság EBH2006. 1496 döntése értelmében tetten érésnek az az eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében viszi véghez a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. A Legfelsőbb bírósági döntés az elfogás alapjául szolgáló „bűncselekmény” értelmezésére vonatkozóan is megfogalmazza álláspontját. Eszerint az elfogás jogalapja szempontjából bűncselekményen minden olyan magatartás értendő, amely a Btk. Különös Részében rögzített valamely törvényi tényállásba beilleszthető, függetlenül attól, hogy az ilyen cselekménynek van-e szabálysértési alakzata. A közvélekedéssel szemben tehát az elfogás kapcsán nem kell vizsgálni, hogy az ellopni tervezett dolog értéke meghaladja-e a szabálysértési értékhatárt (jelenleg 20.000 Ft) vagy sem."
Cikkek innen:
Utolsó kommentek