Fialka György - a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületének elnöke – a biztonsági szakmáról, illetve annak feladatairól:

 A vagyonvédelem lényeges kérdése – a legnagyobb csoport – a vagyonőrök helyzete. Jelenleg „státuszilag” - azt lehet mondani - szinte magánemberként végzik a vagyonvédelmi tevékenységet, amikor szolgálati feladatot látnak el, minősítésük alapján magánembernek számítanak.

A fegyverhasználati törvény lényegesen megváltozott, s a fegyverhasználati eseteknél a felelőst egyértelműen a támadóban jelöli meg. Így azok az anomáliák, amelyek a fegyverek használatának jogosságával, jogtalanságával (ki kezdte, ki tette … stb. ) foglalkoztak megszűntek….. viszont továbbra is - még napjainkban is - a biztonsági őr magánemberként szolgáltat a munkaterületen. Célunk és elképzelésünk  - több szakemberrel és a kamarával egyeztetve -, hogy a vagyonőrök megkapják szolgálati feladatuk ellátása közben a közfeladatot ellátó státuszt, ami lényegesen megemelné a munkájuk elismertségét és az intézkedés jogszerűségének megítélését.

Fejlett technika alkalmazása

Azok a technikai eszközök, amelyeket most használunk magas technikai színvonalat képviselnek. Jelentős változás a most alkalmazott technikai megoldásokban  - a biztonság fokozása érdekében - előreláthatóan nem várható.

Az érzékelők területén át kell majd lépni azokat a határokat, ahol a bioérzékelés megbízhatóan megjelenik és a bioszenzitivitás megnövekszik. Az ujjlenyomat-olvasók, hang- és arcfelismerő rendszerek bizonytalanságainak kiküszöbölése, tökételesítése valamit az új biometrikus mérések bevezetése lesz a további feladata a biztonságtechnikai érzékelők fejlesztésének. A terahertz tartományban működő érzékelő eszközök új irányt adhatnak a biztonságtechnikai iparnak. Ezen eszközök érzékelése elektromágneses elven működik, s az egészségre ártalmatlan módon lehet vizsgálatot végezni velük - a bőrfelületre és a bőrfelület alá is látnak, így minden testidegen tárgyat azonnal jeleznek -.

A beavatkozás eszközei is folyamatosan új megoldásokat nyújtanak számunkra. Több ilyen új eszközt ismerünk már. Ilyenek például a felcsapódó redőnyök, melyek a támadás esetén golyó- és hangszigeteltek, s átláthatatlan kivitelben, az ügyfélteret hermetikusan elszigetelik a banküzemi tértől, így ezáltal megakadályozzák a kommunikációt a pénzintézet dolgozói és a támadó között.

A füstágyú szintén komoly beavatkozási eszköz, melynek működésekor vastag, átláthatatlan, egészségre nem káros sűrű füst keletkezik azért, hogy a teljes térlátását elveszítse a támadó, megakadályozva így a rablást.

A kreatív megoldásokat folyamatosan figyelnünk és alkalmaznunk kell a biztonsági színvonal emelése érdekében.

A banki alkalmazottak és biztonsági munkát végző személyzet rendkívüli események kezelésére történő felkészítésének kérdései

Lényeges a támadásnak kitett személyek pszichológiai felkészítése. Sok bajt okozhat a támadásban véletlenül résztvevő személyek felkészületlensége, ami súlyosabb eseményt hozhat, mint amit maga a támadás egyébként generálna. Felkészítő, bűnmegelőzési előadásokat kell tartani, valamint szituációs gyakorlatokkal kell „edzeni” a munkatársakat, hogy a felkészültebbek legyenek a - a saját biztonságuk érdekében  is -.

A biztonsági szakma szervezettsége és az oktatás feladatai

Problémának tekintjük a kamarai tagság léte körül zajló kérdéseket - a kötelező tagságtól a megszűnéséig mindenféle megoldás szóba jött már.  Nyilvánvaló, hogy az igen nagy tagsággal rendelkező magánbiztonsági szektorban az SZVMSZK-nak - egy hatékony érdekképviseleti szervezetként kell szabályozni a státusszal, tevékenységekkel, bérekkel, s még számos más feladattal kapcsolatos kérdéseket. A kamarának kell meghatározni az oktatás szívvonalát, kötelezőségét, minőségét, ciklikusságát!

A magánbiztonság területén különböző képzési rendszerek alakultak ki, egyik fontos alapvető elem például a biztonsági őrök képzése. Úgy gondolom, hogy minden ciklusban felül kell vizsgálnunk a tematikát, amit összeállítunk, s hozzá kell igazítani az új igényekhez, mivel mindig a valós igényekre kell képeznünk a biztonsági őrt.

Kialakultak a közép-, és felsőfokú biztonságtechnikai képzési rendszerek, ahogy a biztonságtechnikai szerelőket, tervezőket, mérnököket képzik. Ezzel az oktatási területtel több intézmény is foglalkozik.

Az MBVE - Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete - a szakmai folyamatok kialakításának egyik fő részese kíván lenni

Az MBVE a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával és a magánbiztonsági szakma fő képviselőivel közösen tervezi, hogy létrehoz egy Magánbiztonsági Akadémiát - ami egy „tudományos fellegvár kísérlet” lenne -, ahol a magánbiztonsági képzés és a magánbiztonsági tudomány bázisát hoznánk létre.

Az MBVE-nek rendkívül komoly szerepe van a biztonság tudományának megfogalmazásában, terjesztésében, a tudásanyag rendszerezésében - alap-, közép-, felsőfokú szint szétválasztásában -, illetve a tudományos bázis megteremtésében, a magánbiztonság tudományának fejlődését elősegítve.

A felügyeleti kérdésről

A felügyeleti kérdés pontos meghatározása fontos lenne a magánbiztonság területén. Megoldás lehet a felügyeleti szerep ellátására a vagyonvédelmi kamara - ha ennek a feladatnak az ellátására kialakulna, csak az ezzel a feladattal foglalkozó hivatásos állomány -, és a terület a rendőrségnek lenne alávetve jelentési kötelezettséggel.

Egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a rendvédelemnek van hivatásos és a magánbiztonsági ágazata. Ez utóbbit, mint rendvédelmi ágazatot és azokat, akik a magánbiztonsági munkát végzik pont olyan szigorú ellenőrzéssel kell munkájukban és tevékenységükben elbírálni, mint a rendőröket!

Forrás: DETEKTOR PLUSZ 2010/7-8.