Az őröknek is emberek, lehetnek családi problémáik, ami bizony kihathat a munkájukra is.

Levél: „A lakhelyemen levő  egyik boltban dolgozom biztonsági őrként.

Az édesapám már évek óta gyógyszerfüggő, ráadásul inni is nagyon szeret. Ezt valahogy még ki lehetne bírni, de szórja a pénzt, nem tud bánni vele, nem fizeti be a csekkeket, adósságot adósságra halmoz.  A viselkedése, és az általa felhalmozott hatalmas anyagi tartozás miatt a gyámhatóság megindította a gondnokság illetve a korlátolt cselekvőképtelenség iránti kérelmet. (Ezt  a tartozást én kifizettem, de majdnem belerokkantam. Egyik munkahelyről rohantam a másikra, túlórát túlórára vállaltam. Volt, hogy 30 órát is őrködtem egyhuzamban.)

A gondnokság a jövő év végéig szólt. Ennek ellenére idén tavasszal apám kérte a megszüntetését és úgy látszik, hogy a szakértő olyan szakvéleményt adott, hogy javasolja a gondnokság megszüntetését. Ami sajnos meg is történt. Azóta ismét rettegés lett az életem. Hiába kapja meg a nyugdíját, egyetlen egy csekket sem fizet be. Tehát semmi jel nem mutat arra, hogy megváltozna. Szórja a pénzt, tanácsot nem fogad el. Csak pénzért jön hozzám. Legutóbb már a munkahelyemre is bejött, ott hangos szóváltásba keveredtünk. Olyat is szokott csinálni, hogy úgy próbál a boltban vásárolni, hogy azt mondja, hogy majd én utólag kifizetem. Örülhetek, hogy ezért még nem vesztettem el az állásomat. Nagyon megalázó, hogy a munkahelyemen már mindenki tudja, hogy milyen egy problémás család vagyunk.

Amíg tartott a gondnokság viszonylag nyugodt voltam. Most rettegek. Féltem a saját családom nyugalmát, nem alszom félelmemben és teljesen tehetetlen vagyok.”