Az Egyenlő Bánásmódról szóló 2003./CXXV-ös törvény 8. szakasza kimondja, hogy védett tulajdonságai alapján – többek közt a származása, neme, életkora, külseje, fogyatékossága, egyéb helyzete – miatt senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés.
A valóságban ez sajnos nem mindig van így. Gyakran előfordul, hogy valakit például az előbb felsorolt tulajdonságok valamelyike miatt nem vesznek fel egy adott munkára.
Mivel magam is nő vagyok, talán ez lehet az oka annak, hogy leginkább a nőket érintő negatív megkülönböztetésekre szoktam felfigyelni, pedig olyan is van, amikor a férfiak érezhetik úgy, hogy hátrányban vannak egy-egy állás megszerzésénél:
Utasinformátor nevű olvasónk gondolatai: „Én mostanában gondolkodom azon, hogy elvégezzek egy biztonsági őri tanfolyamot, plusz fegyvervizsgát, mert nagyon kéne a meló. Nekem ugyan van egy ügyintézői szakmám férfiként és éppen az a problémám, hogy ilyen munkakörökbe mindenhova nőket vesznek fel. Engem kifejezetten aggaszt az a fajta felfogás, hogy egy férfi csak bányamunkát végezhet, irodait meg csak nő. Inkább felvesznek sokszor egy olyan fiatal pi..át, akinek még képesítése sincs - csak a lényeg, hogy nő - , mint engem, akinek megvan a képesítése. Sok esetben bizony mi férfiak vagyunk negatívan diszkriminálva!”
Utolsó kommentek