A vagyonvédelemben sokan dolgoznak egyéni vállalkozóként. Eddig se volt könnyű a helyzetük, idén még kevésbé lesz az:

Levél: „ Egyéni vállalkozó személy- és vagyonőr vagyok. Nem nyugdíjas. Bruttó  530 Ft/h díjjal húzom az igát. Ha csúcsra pörgetem magamat, akkor 360 órát enged dolgozni a fővállalkozó illetve a családom.... Nagy számban dolgoznak mellettem volt nyugdíjas rendvédelmisek is. Ők nyugdíj mellett vállalkoztak. Január 1-től szolgálati járadékkal rendelkeznek illetve vállalkozó igazolvánnyal. Kiesnek a nyugdíjas vonatból. Velük mi lesz? Mire számíthatnak ők és mire én? Matolcsy úr jóvoltából mire számíthatunk mi egyéni vállalkozók?”

 

Őszinte leszek, én ehhez nem igazán értek. Viszont a Pénzcentrum oldalán megjelent egy elég jó cikk. Most  - legelőször is - ebből idéznék:

„A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény módosította a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Most már csak azok számítanak saját jogú nyugdíjasnak, akik 49-ben vagy annál korábban, a szolgálati nyugdíjasok közül pedig azok, akik 54-ben vagy azt megelőzően születtek. Az ennél fiatalabbak január elsejétől már nem saját jogú nyugdíjasok, vagyis vállalkozóként nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak. Nekik drasztikusan növekedni fognak a járulékterheik. A kiegészítő tevékenységet folytató személy után havonta jövedelemtől függetlenül, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez még akkor is jelentős kedvezmény, ha utóbbi járulék összege 2012-től jelentősen, 25 százalékkal nőtt. (Tavaly még csak havonta 5100 forint volt a szolgáltatási járulék, az idei évtől viszont már 6390 forintra emelkedett.) Emellett egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásból személyes közreműködésért kapott jövedelemre is.

A korhatár alatti ellátásban eddig részesült vállalkozóknak azonban a megváltozott szabályok szerint januártól már a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltja fel) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk.

 

Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy  az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bárminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 000  forintra emelkedett a tavalyi 94 000 forintról. Vagyis az egyéni vállalkozóknak legalább 32 441 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 forint....

 

...Mivel idén már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket, így ez óriási tehernövekedést jelent a számukra. Az  egyéni vállalkozók számára az a legjobb, ha visszaadják a vállalkozói igazolványukat, és társas vállalkozásban próbálnak meg részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni.” - írja a Pénzcentrum.

(Úgy gondolom, hogy a vagyonvédelemben az egyéni vállalkozók olyan alacsony vállalási díjakkal dolgoznak, hogy csak nagyon nehezen fogják tudni  befizetni a cikkben is megemlített járulékokat.)

 

A témához kapcsolódóan ismételten fontosnak tartom  megemlíteni azt, hogy idén a  vagyonvédelmi vállalkozóknak és vállalkozásoknak a Kereskedelmi és Iparkamara felé kell majd kötelező jelleggel kamarai hozzájárulást  - ami nem ugyanaz, mint a  kamarai tagdíj - fizetniük:

 „(2) A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 forint.

(3) A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A kamara tagja a kamarai hozzájárulás összegét a kamarai tagdíjból levonhatja.

(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás. A kamarai hozzájárulás meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”

Az a szomorú az egészben, hogy ehhez a hatalmas vízfejjé duzzadó Kereskedelmi és Iparkamarához aztán már tényleg nem sok közük van a vagyonvédelmiseknek. Azáltal, hogy beterelgetik őket oda,  egy pici részei lesznek  a hatalmas gépezetnek. Onnan nem fognak tudni semmit sem elérni - szerintem -, nem fogják tudni onnan képviseltetni, érvényesíttetni az érdekeiket. Ez azért is veszélyes, mert a magánbiztonsági ágazat egyéni vállalkozói közt sok a kényszervállalkozó, és ők különösen sebezhetőek. Rájuk fokozottan figyelni kéne.

 

Idézett részek forrása:

Ez lehet az egérút a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak: tp://penzcentrum.hu/kkv/ez_lehet_az_egerut_a_korhatar_alatti_nyugdijas_vallalkozoknak.1031037.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator


Gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása: http://www.szvmszk.hu/index.php?&pg=hirek19&do=read&newsID=535 )

 


 

Bookmark and Share

Szerző: EdinaEdina  2012.01.06. 18:20 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://edinaoldala.blog.hu/api/trackback/id/tr853524853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rejtogabor · https://www.facebook.com/rejto.gabor.9 2012.01.19. 18:21:07

Tisztelt Mindenki!

Vajon hogyan lehetséges, hogy a Multi- k kiszervezik munkavállalóikat vállalkozásokhoz, és ezzel még jobban kiszolgáltatottá teszik őket, értem alatta, kevesebb fizetés, illetve minimálbér, a többi zsebbe, szabadság csak papíron, bejárási pénz nincs vidékieknek. Kényszerhelyzet, valahol dolgozni kell. Hogy hogyan nem éri meg nekik, és mégis, - hogy havi 240, 250 órát dolgoznak.
Egy jogállamban a törvény előtt mindenki egyenlő, ebből következik, a törvények mindenkire nézve kötelezőek.
A Vállalkozásoknak az alkalmazottak után azonos adó, és járulékkötelezettségeik vannak, elvárható, sőt kötelező lenne ugyanazokkal a feltételekkel foglalkoztatni az alkalmazottakat. A magánvállalkozások a kisvállalkozások mégis kibújnak az alkalmazottakkal szembeni kötelezettségeik alól. Vajon miért? Hogyan lehetséges, hogy vannak ezen vállalkozásoknak olyan készpénz forrásai, amiből zsebbe tudnak fizetni.
Hogyan lehetséges, hogy a gyakori munkafelügyelői ellenőrzések dacára mégis létezik, hogy e vállalkozások a rendszerváltás óta működhetnek. Persze a munkavállalók saját érdekükben nem mondják meg, hogy nincs szabadság, nem merik elmondani, hogy a formaruhát, amit hordanak, kifizettetik velük, plusz az alvállalkozások leírják, leírhatják, illetve költségként elszámolják, ennyivel kevesebb az adójuk, - ez is egy luk a költségvetésükben, - szerintem hatalmas összeg.
Büntetési formák: munkavállaló kárt okoz, amiért pénzelvonással büntetik. Közlik vele a büntetés összegét, amit a bérből levonnak. De melyik bérből vonják el? Amit kártyára utalnak az a legális összeg, abból nem. Amit zsebbe adnak abból, az a pénz nincs, tehát hivatalosan nem is kapott büntetést, ezért a munkavállalónak jogorvoslati lehetősége sincs.
Politika, egyik oldal, másik oldal, megszorítások, á, - nem megszorítások. Panaszok, hogy a Vállalkozások nem tudnak ezekkel a feltételekkel megélni, nem tudnak a nagyokkal lépést tartani.
Miért nem tudnak? Mert nem azonos feltételekkel tudnak pályázni, vagy egymás alá ígérnek. A kormánynak illetve a pályáztatónak tudni kellene, - tudja is, a megnyert pályázat alul igét, azokkal a feltételekkel törvényesen nem tud kifizetni mindenkit. Tehát nem propagandát kellene a mindenkori kormányzatnak kifejteni, hogy miért szeretjük, és miért nem szeretjük a mindenkori kormányt, hanem egy minimum feltételrendszert kellene kidolgozni, ami alá egy pályázatnak már nem lehetne ígérni. És szigorú feltételekhez szabni annak betartását. Az építőipar körbetartozásának ez az oka, ami visszatartja a fejlődést.
Tisztelt mindenki! Szándékosan nem politizáltam, mert ebbe a rendszerváltás óta mindenki sara benne van.
Rejtő Gábor
süti beállítások módosítása