A Kamara által nyújtott programok és kedvezmények  megítélése eléggé ellentmondásos.

Levél: „A kamarai tagsággal kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy most kijött ez a levél a tagok számára. Azt írják, hogy akarok-e tag lenni vagy sem, mert ha nem, akkor elesek néhány kedvezménytől. (Nem mintha eddig lett volna). Most mitévő legyek, ez most egy mézesmadzag?”

 

Aki pl. igénybe tudja venni a Vodafone vagy  EDC kedvezményeket, volt ingyenes lövészeten, kedvezményes tanfolyamon, kedvezményes üdültetésen, kamarai napon; esetleg jogásztól, a Vagyonőr Alapítványtól kapott segítséget, az már pozitívabban ítéli meg a Kamara által felkínált lehetőségeket.

Viszont sokan – a levélíróhoz hasonlóan – csak  mézesmadzagnak tekintik, mivel valamiért nem tudják/tudták kihasználni azokat.

S hogy miért nem? Ennek rengeteg oka  lehet:

1., Az információk hiánya:

a., Vannak, akikKamarától  érkező információkra nem igazán kíváncsiak. Nem tájékozódnak, nem érdeklődnek, ezért aztán  nem is tudhatják meg azt sem, hogy milyen kedvezmények vannak.

b., Olyan is előfordul, hogy egy területi kamara   nem vagy nem megfelelően kommunikál valamit, így az infó nem tud eljutni az érintettekhez. (Talán pozitív, követendő példaként lehetne említeni a budapesti kamara honlapját, amelyik naprakész, világos, áttekinthető. És ami nagyon fontos: egy esetleg kevésbé tanult ember is jól el tud igazodni rajta.)

2., Más igények:

Van, aki  egyszerűen más kedvezményekre, más programokra, szolgáltatásokra vágyna, mint amit a Kamara nyújtani tud a számára.

Erre jó példa az, hogy Fejér megyében (?)  hiába hirdettek szakmai továbbképzést, azt az érdeklődés hiánya miatt le kellett fújni. (Pedig szerintem szükségük lett volna az őröknek az ingyenesen megszerezhető tudásra, de valamiért mégse volt rá igény.)

3., És ha nincs kedvezmény:

Vannak az országos kedvezmények – melyeket minden tag igénybe vehet -, és vannak a megyeiek. Inkább ez utóbbiakkal szokott a gond lenni. Hiszen lehet, hogy egy tag szívesen elmenne egy olyan továbbképzésre, amit Fejér megyében csináltak volna, de ott, ahova ő tartozik  ilyet nem szerveznek.

Hatalmasak az  eltérések az egyes megyék által nyújtott lehetőségek között. Vannak területi szervezetek, melyek nagyon szépen teljesítenek, s bizony akadnak olyanok is, melyek nem.  (Valahogy jobban egységesíteni kéne ezt az egész rendszert, természetesen a helyi igények, lehetőségek figyelembevételével.)

 

E témához kapcsolódóan végezetül még néhány szót ejtenék a kedvezményes továbbképzésekről, képzésekről:

Mivel az SzVMSzK  „közreműködik a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjei, a szakmai minősítő rendszer kidolgozásában, a szakképzésben és a vizsgáztatásban”, így nem meglepő, hogy képzéseket, tanfolyamokat szervez a tagjai számára. Várhatóan ez a jövőben még inkább így lesz, főleg ha valóban bevezetik azt – amit a BM is támogat -, hogy az őrök számára is legyen kötelező a továbbképzés.

 

 

Bookmark and Share

Szerző: EdinaEdina  2011.12.10. 15:47 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://edinaoldala.blog.hu/api/trackback/id/tr563453521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

105 2011.12.11. 13:20:45

Edina !

Valamint azok akik tudnak segiteni a következőben.

Az lenne a kérésem, hogy valaki tegye már fel ide azt, hogy ha egy vállalkozó biztonsági őr jövőre bruttó 120 000 Ft.-ot fog kapni bruttóban, akkor mik lesznek a befizetési kötelezettségei, adó tb. járulék stb. azaz ebből az összegből mennyit kell befizetni és mennyi marad.
A másik.
Ha a fővállakozó jövőre csak egy alvállakozóval köthet szerződést, akkor mit tesznek azon fővállakozók akiknek pld. 20 egyéni vállalkozóval van szerződése.

Köszönettel.

Menő vagy nem Menő 2011.12.12. 18:11:17

Az egyéni vállalkozókat ez nem fogja érinteni,ugyanis ők közvetlen állnak szerződésben a fővállalkozóval, a te esetedben erről lehet szó,ezzel pedig nincs semmi probléma.

Az új szabályozás a szintekre vonatkozik,magyarán a fővállalkozó alatt már csak egy szint lehet, a te esetedben ezt pedig az egyéni vállalkozó őrök jelentik akik már tovább nem adhatják a munkát,ahogy az első vonalbeli alvállalkozó cégek sem.

105 2011.12.14. 10:03:17

Menő Manócska.

Ha elovasod a vagyonvédelmi törvény 14 és 18.-ik szakaszát akkor láthatod, hogy az egyéni vállakozó is alvállakozónak minősül. Ennek alapján, egy fővállakozó csak egy alvállakozóval köthet szerződést.
De ez a legkisebb gond.

arra ugye nem válaszoltál, már ha belekezdtél, hogy pld a 120 ezer forintos bruttó fizetésből mennyi és mi a befizetési kötelezettség, azaz mennyi marad a dolgozónál. Mert ahogy én hallom, és ha ezt tudnák a vagyonőrök, igen lenne felzúdulás. Tudomásom szerint ebből az összegből Kb. 70 % a befizetési kötelezettség.

Menő vagy nem Menő 2011.12.15. 22:24:53

Nos,egyrészt ugyanarról beszélünk,csak más szavakkal írtuk le, nem volt kérdés az egyéni vállalkozó vagyonőr is alvállalkozónak minősül,tehát ő már lefelé nem adhat tovább munkát, illetve azoknál a cégeknél ahol továbbra is megmarad élőerős területen az "über csókos" alvállalkozói kör,azok sem adhatják már tovább a melót,őket terheli a bejelentési kötelezettség,nekik kell a munkáltatói jogviszonyt megteremteni az alkalmazott őrökkel.
A második problémakör sajnos nem áll távol a valóságtól, tény és való,hogy nem fog sok maradni az őrök zsebében egyéni vállalkozóként sem sajnos. Az,hogy kinek mennyi járulékot kell fizetnie több összetevős kérdés,függ attól,hogy van e máshol főállása pl. netán nyugdíjas már,illetve természetesen könyveléstechnikai vonatkozása is van ennek,mennyi költséget tud elszámolni,stb.
Hozzávetőlegesen egy masszív 40-50 ezer Ft. járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni havonta ha nincs főállás máshol és nem nyugdíjas az illető.
Egyetlen előnye,hogy maga után feltehetően mindenki befizeti majd a járulékokat így biztosítja magának a nyugdíjat,egészségügyi ellátást, szemben a korábbi gyakorlattal ahol az őröket tömegesen kamucégekbe jelentgették be 2-3 havonta történő váltással és természetesen nagyjából semmi járulékot nem fizettek be utánuk.

Hallottam olyan véleményt egyébként egy cégvezető kollégától,hogy : Ezt a törvény általi változtatást tulajdonképp az őrök harcolták ki maguknak... -nem kommentálnám ezt..

105 2011.12.17. 13:04:43

Manó Uram !

Akkor leirom a kérdést példázatban.
Van egy fővállalkozó aki egyéni vállalkozókkal kivánja megoldani a feladatot.Nos egy egyéni vállalkozóval köthet megbizási szerződést vagy tízzel ?
A másik a fővállalkozó megbizási szerződést köt egy másik alvállalkozóval, ez az alvállalkozó köthet-e szerződést további egyéni vállalkozókkal, vagy csak alkalmazottakkal láthatja el a feladatot.

A továbbiakban, a vállalkozói minimálbér 108 ezer forint tehát ez után kell fizetni mindent, de ez nem teljesen igaz, mert van olyan járulék amit a minimálbér másfélszerese után kell fizetni. Sokan nem kapnak ennyi fizetést. Előzetes számítások szerint 130 ezer forint bevétel után 63 ezer forint marad a biztonsági őr zsebében. Ebből vegye meg a bérletet ha vidéki, a kaját, a ruhát, az oktatást meg fizesse a rezsit ha jut rá.
süti beállítások módosítása