Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

 

- Időnként már a vagyonőröket is védeni kell! -

 

Magyarországon az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű volt a lopásból eredő kár és körülbelül százezrre becsülhető a bolti szarkák száma. Az üzletek méregdrága biztonságtechnikai eszközökkel igyekeztek mérsékelni a veszteségeiket, komoly eredményt elérniük azonban nem sikerült. Egy idén elfogadott új törvényi szabályozással sikerülhet gátat szabni a vevői visszaéléseknek. Megszólalt az ügyben a Tesco, a SPAR és a Coop is.

Magyarországon mindenki lop!

Lopnak az alkalmazottak, a vevők de még az ellátási láncban dolgozók is - állítja több névtelenséget kérő kiskereskedelmi forrásunk is. Beszámolóik szerint a vásárlók különféle módszereket fejlesztettek ki, ezek közül a legelterjedtebbek: miután a vevő lemérte az önkiszolgáló bolti mérlegen a gyümölcsöt, még belepakol egy-két darabot a zacskóba. Vannak, akik például mosószeres dobozba helyeznek el kisebb tárgyakat, vagy ezüstpapírral bérelik ki táskájukat, hogy ne riasszon be a kapu. Több fogyasztó is szívesen nassol a kisebb csokoládékból és péksüteményekből az üzletben. Népszerű trükk az árcédulák megcserélése, így a drágább árucikket olcsóbban viheti haza a tolvaj. A ruhaosztályokon átöltözés után sokszor próbálnak meg az új ruhákban kisétálni a fogyasztók. A bolti szarkák kincset érő "ötleteit" hosszan sorolhatnánk.

A lopások elleni védekezés milliárdokba kerül

Érdekes, de a lopásból eredő kárról nem állnak rendelkezésre naprakész és pontos adatok. A Centre for Retail Research (CRR, Kiskereskedelmi Kutatások Központja) általhat évvel ezelőtt több országra is elvégzett kutatás szerint hazánk a középmezőnyben helyezkedett el a kiskereskedelmi lopásokat illetően. A 2004-es kutatás szerint fél év alatt 76 milliárd forint vándorolt a tolvajok zsebébe Magyarországon, ez tavaly akár a 100 milliárdos nagyságrendet is elérhette. Durván az európai kereskedők profitjának 1,5-2%-a veszik oda az áru eltűnése okán. A vevői visszaélések miatt bevezetett biztonságtechnikai fejlesztésekre és eszközökre ezért több milliárd euró összeget költenek a cégek évente a vizsgált országokban.

A CRR vizsgálat kimutatta, hogy a termékek eltűnésének csak egyharmad részéért felelősek a fogyasztók, a többit a belső lopások, az ellátási lánc hiányosságai, az áru szállítás közbeni sérülései és a vállalatok közötti csalások okozzák.

Egy-egy biztonsági rendszer kiépítése az alkalmazott technikák sokféleségétől, azok típusától és az áruház méretétől függően változik. Egy közepes méretű (5000 négyzetméter) áruház kasszasorának elektromágneses kapukkal történő ellátása 15-20 millió forintba is kerülhet. A hipermarketek kijárati és kasszasori védelme pedig meghaladhatja az 50 millió forintot is.

A legfontosabb biztonságtechnikai eszközök

A legfontosabb tolvajokat visszatartó eszközök az elektronikus áruvédelmi (EAS) és a videó megfigyelő (CCTV) rendszerek. Az árun lévő mágnescsík és ultrahangos címke a legkisebb tárgyakra (például rágógumi) is könnyen felhelyezhető. A biztonsági fejlesztésekre költött horror összegek egyre nehezebben eltávolítható etiketteket eredményeznek, a hologramos címkék pedig csak a termék megrongálása által téphetők le. Kisebb méretű, nagy értékű termékeket (például műszaki cikkeket, drága parfümöket) sok helyen csak elzárt vitrinből értékesítenek, vagy széferekkel (védődoboz) látják el. Mindemellett fontos elriasztó erő még a biztonsági szolgálat állandó jelenléte; de az üzletsorok könnyű átláthatósága, az egyszerű árukihelyezés is segíti a védekezést.

Védeni kell az őröket is

A biztonsági őrök sincsenek könnyű helyzetben. Volt olyan őr, akit egy rúd szalámiért, vagy egy üveg borért akartak meglincselni és mindennaposak az üzletekben az őrök és vásárlók összeszólalkozásai. A személy-és vagyonőr tarthat magánál gázsprayt és lőfegyvert is, de ezeket csak végső esetben vetheti be. Minden állampolgárnak alapvető és veleszületett joga van ugyanis az emberi méltósághoz, ami semmilyen körülmények között nem korlátozható. A biztonsági személyzet ezt szem előtt tartva kell, hogy ellássa feladatát. Éppen ezért a csomagok átvizsgálását csak az erre kijelölt helyen végezhetik, ezáltal a vevő nem lesz megszégyenítve mások előtt.  Azonban csak a szatyrok megnézésére jogosultak az őrök, a motozáshoz már rendőrt kell hívni.

A törvényi szabályozás változása

Eddig bárki nyugodtan lophatott kis összegű termékeket, viszont ez évtől nagyot fordult a világ. A szabálysértési törvény 2010. augusztus 19-én életbe lépő változtatásai alapján a lopás (értékhatártól függetlenül) büntetendő, és a keletkezett kár mértékétől függően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül. Aki tulajdon elleni szabálysértést követ el, őrizetbe vehetik. A törvény súlyosabb esetben 45 napi elzárásra, avagy akár 150 ezer forint bírságra is sújthatja az elkövetőt. Ez a fiatalkorú személyekre is vonatkozik, akik 20000 forint alatti lopást, csalást, rongálást követnek el.

Duplájára nőhet az eljárások száma

Az ORFK az új szabályozást követő egy hónapban 299 esetben rendelt el szabálysértési őrizetet-tudta meg az MTI. Gyakorlatilag ez 72 órás fogva tartást jelentett. Továbbá 3190 személyt vontak eljárás alá, ezek közül 297 18 év alatti. A bíróságok gyorsított eljárásban mintegy 3 millió forint bírságot szabtak ki. A tulajdon elleni kihágások a főváros mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyében voltak a leggyakoribbak. Eddig 11 ezer szabálysértési ügy volt évente, de ez a szám a duplájára is emelkedhet-közölte a Pest Megyei Bíróság elnöke, Kovács András, mivel akár a 40 forintos lopás miatt is indulhat bírósági eljárás.

A Tesco, a SPAR és a Coop is érezte a lopások mérséklődését

A hipermarketekkel is rendelkező SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője, Laber Zsuzsa a Pénzcentrum.hu-nak adott nyilatkozata alapján a lopások számának visszaeséséről számolt be az elmúlt egy hónapban. A kommunikációs vezető szerint korábban nem volt megfelelő szankció; azaz kellően visszatartó erő, így a vásárlók leginkább a magasabb árkategóriájú termékeket (szeszes ital, drágább kozmetikumok, csokoládék) tulajdonítottak el elsődlegesen. 

A Tesco-Global Áruházak Zrt. kommunikációs igazgatója, Csathó Judit, hasonló tendenciáról nyilatkozott. A vagyonorujsag.hu értesülés szerint a Tesco áruházaiban sajnálatos módon elég gyakoriak a bolti lopások. Országosan összesen több százmilliós a tolvajok által okozott kár, habár a biztonsági személyzet évről-évre tízezer számra fogja el a bolti szarkákat. 

A főként kisebb alapterületű üzletekkel rendelkező Coop-üzletlánc szolnoki kereskedelmi igazgatója, Vidra Zsolt szerint a szabálymódosítás előtt a lopások száma magasabb volt, értékük 1.000-5.000 forintig terjedt. A legkeresettebb termékek a szeszesitalok, a kozmetikumok, az édességek és a kasszazóna környékén található impulzív árucikkek voltak. Ezek jobbára kis helyet foglalnak el, kiváló minőségűek és jól eladhatóak.

A vidéki településeken a bolti lopások gyakorisága kisebb mértékű, mint a  fővárosban, hiszen vidéken az emberek jobban ismerik egymást. A dolgozói visszaélések száma a vásárlóihoz képest pedig elenyésző nagyságú. A Coop boltok nagy része kamerás rendszerrel próbál védekezni a vevői túlkapások ellen. A kiemelt forgalmú egységek esetében a biztonsági őr szerepe is jelentős, aki jelenlétével visszatartó erő a tolvajokkal szemben. Ezen felül fontos szerepe van még az árukihelyezésnek, amely megkönnyíti az átláthatóságot és segíti a bolti dolgozók munkáját.

Cikk forrása: http://penzcentrum.hu/cikk/1025427/1/igy_lopnak_a_magyar_boltokban_mar_az_oroket_is_vedeni_kell

 

Bookmark and Share

Szerző: EdinaEdina  2010.10.14. 17:22 Szólj hozzá!

Címkék: vagyonvédelem bolti őrzés

A bejegyzés trackback címe:

http://edinaoldala.blog.hu/api/trackback/id/tr662371974

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.