Hétköznapi vásárlásaink során kevés kellemetlenebb dolog történhet velünk, mint ha az üzlet biztonsági őre a pénztártól való távozás után megkér, hogy fáradjunk vele egy hátsó helységbe, és mutassuk be táskánk, zsebeink tartalmát. Sokan nem tudják, hogy az adott helyzetben milyen jogai, lehetőségei vannak a vásárlónak, és milyen eszközök között válogathatnak a biztonsági őrök, ha bolti lopásra gyanakszanak.

A biztonsági őr jogai

A 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól kimondja: a személy- és vagyonőrnek joga van megkérni a vásárlót arra, hogy igazolja magát, megkérdezheti, milyen célból tartózkodik az üzlet területén, és ha ezt a megtagadja, vagy nyilvánvalóan valótlanul nyilatkozik, kiparancsolhatja az üzletből. A vagyonvédelmet ellátó személyek mindazonáltal nem minősülnek hatóságnak, hatósági jogkörrel nem rendelkeznek: ha nem kívánjuk igazolni magunkat, nem is kötelezhetnek rá, legfeljebb hatósági személyt - pl. rendőrt - kérhetnek fel a személyazonosság megállapítására.

A biztonsági őrnek joga van csomagjaink bemutatását kérni, ha alapos gyanúja van arra, valamit eltulajdonítottunk az üzletből, és önként nem adjuk át a "szajrét".

Más a helyzet tettenérés esetén: ilyenkor a biztonsági őrnek joga van elfogni a tolvajt, a a bűncselekményből származó dolgokat, az elkövetéshez használt eszközöket elvenni tőle. Az elfogott személyt persze nem összekötözve hurcolják a pincébe: a tolvajt át kell adni az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak.

Mi történik, ha ellenállunk?

A személy-és vagyonőr a feladata ellátásához gázsprayt, gumibototot, lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál, ezeket csak jogos védelmi helyzetben, végszükség esetén vetheti be. Törvényben meghatározott jogosultságait csak a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

Az önkéntes hozzájárulás persze inkább a csomag átvizsgálásánál jöhet szóba, mint a gumibotozásnál. Az állampolgárnak alapvető és veleszületett joga van az emberi méltósághoz, ez a joga semmilyen körülmények között nem korlátozható; a személyi- és vagyonőröknek ezen jog szem előtt tartásával kell végezniük munkájukat. Ez azt is jelentheti, hogy a csomagok átvizsgálását nem a pénztárak mellett, mindenki szeme láttára végzik, erre rendszerint egy elkülönített helység áll rendelkezésre.

Fontos tudni, hogy a csomagjaink átvizsgálására jogosult a biztonsági őr, a ruházat átvizsgálására viszont nem: motozást csak rendőr végezhet. A csomagok átvizsgálását a biztonsági őr annak érintése nélkül (betekintéssel vagy kipakoltatással) végezheti.

A biztonsági őrök nem minősülnek hatóságnak vagy közszolgáltatónak, velük kapcsolatban ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a törvény szerint nincs hatásköre. A 2008. március 15-i, valamint a 2009. júniusi válogatott futballmeccsek azonban állami, önkormányzati rendezvénynek tekinthető események voltak, ahol egyébként személy- és vagyonőrök is közreműködtek a biztosításban. Ezek kapcsán a biztos állásfoglalásokat adott ki; az Országgyűlési Biztos Hivatalának sajtóosztálya a személy- és vagyonőri feladatok ellátásával kapcsolatos ezen korábbi ügyekben kialakított állásfoglalásokat rendelkezésünkre bocsátotta.

Ez alapján a személy- és vagyonőr személyi szabadságot korlátozó intézkedést - különösen fizikai kényszert - nem alkalmazhat akkor, ha a vásárló önként nem hajlandó csomagját megmutatni, ehhez minden esetben rendőrség közreműködését kell igénybe vennie.

A vagyonőr "jogellenes intézkedésével" szemben a polgárnak lehetősége van bírósághoz fordulni, feljelentést tenni, vagy polgári peres eljárást indítani, de ez - különösen a rendőri intézkedés elleni panasszal összemérve - nem tekinthető tényleges, valódi garanciának - olvasható a biztos korábbi állásfoglalásában.

Hogyan előzzük meg a bajt?

A törvényben leírtak tehát bizonyos esetekben a biztonsági őr mérlegelésére bízzák a megfelelő eljárás kiválasztását, más esetekben a szintén nehezen megfogható alapos gyanú, illetve "megalapozottan feltehető" kitétel az irányadó.

Általános tanácsként azt mondhatjuk: ha nem vagyunk bűnösök, és a biztonsági személyzet udvarias kéréssel fordul hozzánk, teljesítsük azt: mutassuk be például táskánkat, ha nincs rejtegetnivalónk. Ha azonban bármilyen okból kifogásunk van az intézkedés ellen, kérjük, hogy hívjanak a helyszínre rendőrt, vagy hívjunk egyet mi magunk.

A kellemetlen helyzeteket könnyebben elkerülhetjük, ha már belépéskor bepillantást engedünk nagyobb méretű táskáink tartalmába, jelezzük, ha máshol vásárolt termékeket viszünk be az üzletbe.

Ha már belépéskor megkérnek arra, hogy mutassuk be táskánk tartalmát, és ezt visszautasítjuk, a biztonsági őrnek joga van megakadályozni, hogy belépjünk az üzletbe. Erről azonban, valamint a többi foganatosítható intézkedésről, a tiltott tárgyakról, az elektronikus biztonsági rendszerekről, kamerákról a törvény értelmében jól látható helyen, részletesen tájékoztatni kell a vásárlókat. A tájékoztatásban szerepelnie kell a jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról is.

Biztonsági őrre márpedig szükség van

Azt mindenesetre senki sem vitathatja, hogy a személy- és vagyonőrök munkája elendedhetetlen a kisebb-nagyobb üzletek működtetéséhez. Bár a cégek nem szívesen nyilatkoznak a bolti lopások okozta károk mértékéről, a Tesco sajtóosztálya megdöbbentő adatokat bocsátott szerkesztőségünk rendelkezésére.

Mint a www.privatbankar.hu megtudta: a Tesco áruházaiban sajnos elég gyakoriak a bolti lopások. Országszerte összesítve a szarkák által okozott kár elérheti a több százmillió forintot is. Ez a hatalmas összeg annak ellenére jön össze, hogy a biztonsági szolgálat emberei évente egy közepes méretű város lakosságának megfelelő mennyiségű tolvajt fognak el: ez több tízezer tetten ért főt jelent.

Cikk forrása: www.privatbankar.hu